Ráadásul a kommentjét a hasznosíthatatlan kitalációk szülte laptopján vagy mobilján írta. Valamiért nem a mezőn kiabál a kitalációk hasznosíthatatlanságáról ágyékkötőben és fóliasapkában. Pedig akkor még némi hitele is lehetne a kinyilatkoztatásainak.
Azt figyeltem meg, hogy a dogma "bizonyítására" szeretnek olyan eszközt felhasználni a Pista bácsik, ami nem létezik. Bármi is legyen az a hordozható "anti-neutrínó sugár generátor", az egyetlen ismert tulajdonsága, hogy nem létezik. Egy olyan műszerrel, ami nem létezik, nem is lehet a dogmát megcáfolni.
A GPS-nek nem hisznek, mert az cáfolja a laposFöldet. A csillagos égre nem néznek fel, mert az cáfolja a laposFöldet. Viszont minden olyan berendezés "mérésének" hisznek, ami nem létezik. A dogma védelmében az a "bizonyíték" a legütősebb, ami nem létezik; vagy amihez nem lehet hozzáférni, mert el van zárva a CIA raktárába.
A beugrót persze nem csináltad meg. Boldogok, akik akkor is megoldják, ha nem is kéri senki.
Jó nekünk a fény. Tessenek észrevenni, hogy a "balatonos délibáb" mindig emeli a horizontot, az "aszfaltos délibáb" süllyeszti. Tehát nem igazán működik az a laposföldes próbálkozás, hogy fata morganával magyarázzuk a hajók horizont mögötti eltűnését.
Minden fontosnak, ill. alapvetőnek tartott dolog csak elméleti szinten létezik. Ami azt jelenti, hogy a gyakorlatban semmi sem bizonyított. Ha bizonyított lenne, nem elmélet lenne...
".....Az 1900-as évek elején a kvantummechanika fejlődése újabb atommodelleket hozott létre.
Az elektronfelhő modell szerint az elektronok nem pontosan meghatározott pályákon keringenek az atom körül, hanem inkább valószínűségi felhőkben tartózkodnak.
Az izotópok és a szubatomi részecskék felfedezése tovább bővítette az atomelméletet.
Az atomelmélet folyamatosan fejlődik, és a részecskefizika területén továbbra is aktív kutatások folynak az elemi részecskékkel kapcsolatban...."
"...A modern elmélet szerint az anyag apró részecskékből, úgynevezett atomokból áll, amelyek viszont szubatomi részecskékből állnak...."
A feltételezések pedig nem mások, mint kitalációk...
Kitalációk alapján pedig nem lehet semmit hasznosítani....
Nakérem, ha ennyi sok 'neutrinó' van mindenhun, akkor hiába 'fejlesztenénk ki' egy lágy-neutrinó-sugárnyaláb-generátort, az úgyis elvészne a 'neutrinó-zajban'.
Ezért e helyett, egy 'anti-neutrinó-sugár-generátort' kell 'kifejleszteni', az majd 'rendet vág' ebben a 'pokoli' neutrinó-zajban !
Ha egy ilyen 'anti-neutrinó-sugár-generátor'-ral egy 'nyílegyenes' lyukat 'fúrunk' a neutrinó-zajban, az pont' jó lesz a Balaton vízszintje fölötti fődgürbület méréshez... ;-)
Kozmológiai közhely: A kisujjunk körmét másodpercenként 65 milliárd neutrínó járja át, és ezek csaknem mindegyike egy csillag gyomrában keletkezett.
A "neutrínó generátort" tehát megspórolhatjuk, hála a természetnek. Csak a detektorról kell gondoskodnunk. (:p) Ja és persze tökmindegy, hogy a víz felett vagy a víz alatt repül-e a neutrínó.
Tegyük fel, hogy egy festőt megihlet a fenti adat, elhatározza, hogy fest egy körmöt neutrínókkal. Mekkora legyen az átlagos távolság két neutrínó között? Aki rászánja magát a számolásra, arra kérem: előbb tippeljen, aztán számoljon, végül összehasonlítson. :o)
-verkli- 9767 " Nem bízok én az ilyen zsidó huncutságokban, hogyaszongya H2 meg acélhuzal. Egy sasra kell rákötni három birkabelet, 'oszt hadd repüljék."
;-))
De 'ha így nem is' (mert 'nincsen sas', mert védett madár!), akkor 'nincs más hátra' ki kell fejleszteni, egy könnyű és hordozható 'lágy' neutrinó generátort, és az abból kibocsájtott neutrinó sugár, már biztos nem fog 'elhajolni' a Balaton vízszintje fölött, hisz', "a neutrínó rendkívül közömbös az anyaggal szemben, azaz a kölcsönhatás (ütközési) hatáskeresztmetszete igen kicsi."
("egy fényév vastag ólomfalon a neutrínóknak mintegy fele haladna át")
Első közelítésben nincs. Precízkedéssel már ki lehetne mutatni.
"láthatón kívüli tartományban is"
Ez az ötlet tetszik. Kiindulásképpen mégis egyszerűbb volna nekem a látható spektrum két szélét használni. A lézeres mérés is több különböző lézerrel, ezek összehasonlításával adna több infót.
Igen, van olyan is, a népies délibáb, ami pl. az aszfalt felett kialakuló eltérő hőmérségletű levegőrétegek, eltérő törésmutatója miatt alakul ki, de abban igen ritkán látható távolabbi felismerhető alakzat.
Nem a vízfelszín gravitációja görbíti közvetlenül, ilyet nem is fogsz olvasni. A különböző hőmérsékletű légrétegeken (ezek határain) való áthaladás görbíti.
Ennek valószínűleg nincsen összefüggése a lapossal. Abból a távolság már bekövetkezett a teljes visszaverődés, így a vízfelszin egy része helyett a felle lévő égboltot láttad. A hajon meg nem tud átmenni a mögötte lévő égháttérről érkező fény - így természetes, hogy lebegni láttad. Ilyenkor rá kell nézni a láthatón kívüli tartományban is, amikor más beesési szögnél alakul ki a teljes visszaverődés.
A nyaláb közepe - ha elegendően messze halad el egy réstől, vagy félréstől ( mondjuk egy átlátszatlan tárgy széle) akkor azért mondhatjuk, hogy a fény egyenes vonalban terjed. Olyan állítást nem olvastam soha fizikai szemlékben, hogy a vízfelszín görbítene a fény egynes vonalú haladásán. Valamennyi nagyon picukát biztos görbít a tömegvonzás miatt, de annyit tuti nem, ami bizonytalanná tenné a lézeres bizonyítást.
Ráadásul egyszerre bizonygatni a lapost és a fényelhajlást hiba, mert ha van elegendő mértékű elhajlás, akkor amiatt laposnak látnánk a gömbfelszint is - ugye.
"Pl. ki lehetne mérni a Balaton ('esetleges' ;) gürbületit úgy, hogy GPS-el megmérjük a tengerszint feletti magasságot a tó közepén és a két 'átellenes' parton."
"egy H2-vel töltött 'lufira' felfüggesztünk 3 acélhuzalt: a 'középső' a két part között 'félúton', a vízfelszínig, míg a másik kettő a két 'átellenes' parton lenne 'kikötve'. A három acélhuzal hosszából ('háromszögeléssel' ;) el lehetne dönteni, hogy akkor most gürbül-e a vízfelület vagy sem."
Akkor már legyen inkább négy acélhuzal, mert akkor háromszögelés helyett rögtön négyszögelhetünk. :p
"Ha van a sugárnak széttartása, akkor nyaláb széle is egyenes vonalban terjed-e?"
1. Láttuk, hogy a nyaláb közepe sem egyenes. Hogy mennyire nem, az időben változó tényezőktől függ.
2. A "nyaláb széle" kifejezés problémás. Hullámtan, Huygens-elv szerint egy hullámnyaláb széle meglehetősen önkényesen definiálható csak. Méréstechnikailag pedig a műszer érzékenységétől függ. Azaz lehet az egyik műszer szerint egyenes, a másik szerint nem. Mindenesetre nem olyan elvágólagos, ahogy az ábra sugallja.
Ennek ellenére az ilyen méréseknek is helyük van - megfelelő kiértékeléssel. (Ez utóbbira laposföldeseknél igen ritka.)
'Gratulálok' -verkli- a középszerű okoskodásodhoz, amivel bizonyítottad szellemi szinvonaladat és 'irányultségodat', hisz' míg exhighand az 9759-ben probléma-megoldás 'hajlamával' állt hozzá a kérdéshez,
addig te csak... ;-/
De hogy én se 'tűnjek' '-verkli-félének', azt javaslom 'vessük el' a 'megbízhatatlan' lézeres mérést, és kezdjünk más utakba ... ! ;-)
Pl. ki lehetne mérni a Balaton ('esetleges' ;) gürbületit úgy, hogy GPS-el megmérjük a tengerszint feletti magasságot a tó közepén és a két 'átellenes' parton. (már persze, ha 'hiszünk' a GPS-nek/'ben'... ;) ;-)
De ha nem! 'hiszünk' a GPS-nek/'ben', akkor csinálnunk kell egy sajátot... ! ;-) Ez úgy valósítható meg -szerintem-, hogy egy H2-vel töltött 'lufira' felfüggesztünk 3 acélhuzalt: a 'középső' a két part között 'félúton', a vízfelszínig, míg a másik kettő a két 'átellenes' parton lenne 'kikötve'. A három acélhuzal hosszából ('háromszögeléssel' ;) el lehetne dönteni, hogy akkor most gürbül-e a vízfelület vagy sem. (az acélhuzal nem nyúlik annyit, mint az 'állítólagos' fődgürbület... a 'belógást' meg 'jó nagy' H2-vel töltött 'lufi'-val lehet khónpenzálni... ;) ;-)
"Nem az az eldöntendő kérdés, hogy van-e széttartása ( szóródása) a lézernek. Hanem az az eldöntedő kérdés, hogy ha van, akkor a tengelyirányú ( legközépső, elméleti sugár) - tól legtávolabb eső szóródó sugár is egyenes vonalban terjed-e - ennyire közel a víz felszínéhez?
Az egész eddigi elmélkedésetek erről - elbeszélés volt egymás mellett. kezdjétek újra, miután a fenti kérdésben, ki-ki szilárdan állást foglalt."
Ilyet én is tudok!
Nem az az eldöntendő kérdés, hogy "ha van, akkor a tengelyirányú ( legközépső, elméleti sugár) - tól legtávolabb eső szóródó sugár is egyenes vonalban terjed-e - ennyire közel a víz felszínéhez?" Hanem az az eldöntendő kérdés, hogy van-e széttartása ( szóródása) a lézernek.
Az egész eddigi elmélkedésed erről - elbeszélés volt a téma mellett. Kezdd újra, miután a fenti kérdésben szilárdan állást foglaltál.
Wow! Milyen elképesztően okos vagyok most, hogy az egész ostoba társaságot inasba tettem. Messze földről láthatóan világítok, mint egy katonai lézer. Király vagyok, B+!
Felesleges vallatni, hiszen tény, hogy a geodéziai műszerek kezelésének oktatása azzal indul, hogy a fény márpedig nem egyenes, ezért ilyen és ilyen validált korrekciókat kell végezni a nyers eredményen. Szerencsés esetben ezek a korrekciók elhanyagolhatók, de nem elfelejthetők.
De itt van - az itt már leírt - személyes élményem is: amikor egy hajót figyeltem, hogy hogyan tűnik el a horizont mögött, az ehelyett fellebegett a levegőbe. Tehát a fény errefelé nagyjából egyenesen megy, de nem eléggé.
Elég szilárd vok? (Abszolúte szilárd anyag sem létezik :o))
