Igen, ha azzal pár % hatásfokkal amit egy thermoelem tudhat annyi teljesítményt szeretne amivel tud telefonálni, olyan őrülterős rádioaktív sugárzás jár ami szigetelni nagyon súlyos lenne. Persze hűteni is, a thermoelem se mentesül a carnot alól, ha nagy teljesítmény mondjuk 1W ot akarna akarna akkor le kell adni valahol 100 at.
Ez nem elem inkább, mint akkumulátor? Azért számold ki mekkora térfogat kell valami nagyobb teljesítményhez. Mondjuk 10 kW óránként. Értem én, hogy mindenből akkumulátort kell csinálni manapság, de itt nincs feltalálva semmi.
nukleáris nikkel-63 izotópot helyeztek el egy érménél kisebb modulba. Az akkumulátor úgy működik, hogy a bomló izotópok által felszabaduló energiát elektromos árammá alakítja.
A következő generációs akkumulátor fejlesztése ráadásul már a kísérleti tesztelési szakaszba lépett, így hamarosan tömegesen gyárthatják kereskedelmi eszközökhöz, így akár telefonokhoz és drónokhoz is.
A Betavolt atomenergiával működő akkumulátorai több eszköz esetében is kielégíthetik a hosszú élettartamú áramellátás szükségleteit, például repülőgépek, orvosi berendezések, mikroprocesszorok, fejlett érzékelők, kis drónok és mikrorobotok esetében. Ez az új energetikai innováció segít Kínának abban is, hogy élen járjon a mesterségesintelligencia-forradalom legújabb fejezetében
A Betavolt első nukleáris akkumulátora 100 mikrowatt teljesítményt és 3 V feszültséget tud leadni, mérete pedig 15 × 15 × 5 köbmilliméter, azonban a cég 2025-re 1 watt teljesítményű akkumulátor gyártását tervezi. Az akkuk kis mérete azt jelenti, hogy sorozatban is használhatók nagyobb teljesítmény előállítására, a cég emiatt olyan mobiltelefonokat képzel el, amelyeket soha nem kell feltölteni, és drónokat, amelyek örökké repülhetnek. Az aksi réteges kialakítása ráadásul egyben azt is jelenti, hogy nem gyullad ki vagy robban fel egy hirtelen erőhatásra, ugyanakkor mínusz 60 és plusz 120 Celsius-fok közötti hőmérsékleten is képes üzemelni.
Plutóniummal (vagy más izotóp?) thermoelem van ilyen, de ott nem is számít a sugárzás és nem sok áramot ad le. Ilyen nincs mert nagyon nagy lenne a súlya.
oké, na, nem akartalak megsérteni. De magyarázogatás idővesztegetés lenne, van is mivel foglalkozzak, nem feltétlenül lmiattatok tűntem elinnen. ..innnen is....
..... azt nem tudom hogyan mérték, hogy pont 43 000 fok ott a hőmérséklet, biztosan lehetne vitatni is. Ha egy fürdőkádba beletesszük a hőmérőt az nem sokat fog befolyásolni rajta, vagy egy medencében, ha 30 fok az annyi. Na de hány fok van egy 60 as ízzószálas villanykörtében? Egy mikronos higanyszál nyilván meg se fog mozdulni tőle de az üveg megégeti a kezünket. Ilyesmi az a thermoszféra is, az nem olyan hőmérséklet mint ha a tengerszinten mérnénk annyit.
A termálnyomtatás az nem a termoelemes tintasugaras nyomtatás.
A termálnyomtatásnál a fej hőt közöl vagy a festékszalaggal vagy a hőre változó színű médiával. A festékszalagosnál a hő hatására a festékszalagról a médiára kerül át a festék vagy főleg színes nyomtatónál egy közvetítő transzfer szalagra (hő-retranszfer) majd mikor ezen összeállt a 4 színű nyomat egy utolsó lépésben laminálja rá egy égetőművel a médiára a színes nyomatot.
A termál tintasugaras nyomtató nyomtatófeje rezisztorokkal ellátott fúvókákon keresztül juttatja a tintát a papírra. Az ide vezetett tinta a másodperc töredéke alatt felhevül megközelítőleg 300 °C-ra, majd nyomás alatt kilövődik a papírra. A tinta felvitelének ezt a módszerét elsősorban a HP, Brother és Canon nyomtatók alkalmazzák.
Nyomtatófej piezoelektromos nyomtatáshoz
A piezoelektromos nyomtatófejek a termálhoz hasonlóan a létrejött nyomást használják ki a cseppek kilövéséhez. Ebben az esetben azonban a nyomás nem magas hőmérséklet eredménye, hanem az elektromos áram piezoelektromos elemre gyakorolt hatását követően jön létre. Ez az elem feszültség alatt „deformálódik“ és a létrejött mechanikus nyomás a nyomtatófej fúvókáin keresztül kilövi a tintát a papírra. Piezoelektromos nyomtatófejeket az Epson nyomtatókban használnak.
