Bizony, az a gazdagréti pont kegyetlenül igénybeveszi az ilyen csuklósokat, megfelelő szögből nézve látni ahogy a futóműveken keresztül próbál kiegyenlítődni a csavarodó mozgás. Láttam már képet a Hübner csuklószerkezetéről de nem jöttem rá melyik eleme engedi a hosszirányú csavarodást. Vajon a v187-ben már olyan van?
(Egyébként régen fürstös 435-ösöknél óriási volt a különbség éveken át, hogy melyik járt a 7-7A-n és melyik a 139GY-n: az előbbiek csörögtek zörögtek hála a kockaköves Bartóknak és Thökölynek, nem egynek az ablakai kirobbantak vagy kiestek egyszerűen gumiágyastul, míg a gazdagréti vonalnál a kocsik egész egyben maradtak, és persze a törzs cinkotás kocsik megint más állapotban voltak, hála a Keresztúri (61E) és a Jászberényi (61, 62) utak teljesen eltérő állapotának.)
Nem mintha konkrétan tudnám, de szerintem egy ilyen koszorú tömege a komplett jármű 10%-a mondjuk. Hát úgy. A futómű meg (túl?)méretezve van valamekkora tartományra, ha azt sikerül átlépni, akkor jön a reccs valahol.
Szemléletes példa, hogy egy lego (!!!) 9 görgős koszorú engem röhögve kibír (felfordított hokedlin tudok pörögni :D), pedig az csak ócska ABS és nem csapágyacél.
Ujfigura: :DDD Az igazi is kipróbálható, 350HUF egy kör :))
Ez is egy olyan probléma, amin sokat rágódok unalmas perceimben. Mármint, hogy a golyóskoszorús csuklószerkezet hogy bír ki bizonyos üzemi helyzeteket, ha nem tud csavarodni.
Jó szemléltető példák találhatók a budapesti 139-es viszonylaton. A legdurvább közülük, amikor egy jobb ívű enyhén emelkedő útról ami ráadásul túl is van emelve (Rétköz út) balra fordul a Gazdagréti útra, ami egy lejtős út és kb 100'-os fordulattal kanyarodik rá a 435 (meg az off is). Ott aztán van nyekergés meg csavarodás.
Örömmel jelenthetem be, hogy fizikailag is elindult a 280t projekt, minden lényegi részletkérdést sikerült tisztáznom (legalábbis most azt hiszem :X).
Alakul a gépes alváz, kész a B-tengely (híd), túl vagyok az első próbafutáson (ratyis A-híddal), megvan a szelepvezérlés, a nyomásszabályzó, a királycsap stb stb.
Ha nem tekintitek spam-nek, akkor majd beszámolok, ha már jól is néz ki...
Amikor az első csuklós Ikarust bemutatták Amerikában megírta a sajtó, hogy a helyieket leginkább ez a tetőstabilizátor érdekelte. Felmásztak mindere, hogy minden oldalról lefotózhassák... :-))
A 180-as tetőstabilizátora még "jobban 3 dimenziós" volt, tényleg egy pókra hasonlított. Nem is értettem egészen, hogy a 280-asban a "lapos pók" hogy tudja a csavaró mozgást követni.
Ahhh :D Így már minden világos (a pókkal kapcsolatban). Ennél csakis bonyolultabb ötleteim voltak. Ez pofonegyszerű és nagyszerű. Brávó a tervezőknek. Tényleg.
A FAÜ csuklósok is golyókoszorúsak voltak, a két kocsitest a hossztengely mentén nem igazán tudott csavarodni, ahogy ezt a 435-ös se tudja. Viszont az újabb Hübner csuklószerkezetek ránézésre (lehet csak optikai csalódás) mintha már tudnák mind a három irányú mozgást. A 180-as a 280-ashoz hasonló királycsapos volt, azért jelent meg rajtuk a tetőstabilizátor.
Valahol láttam egy elég gyengus fotót a FAÜ csuklós csuklójáról. Ott is mintha ez a kör alakú és zsanéros megoldás lett volna. Ezek szerint az sem csavarodott? És a 180-as?
A tolórendszerű gépek szerintem rettenetesek (ezekről találtam bőven dokumentációt), én simán visszadobam volna a koncepciót, mondván rettenetesen nyakatekert, közlekedésbiztonságilag sem tűnik valami nagyszerűnek (havas felüljáron felfelé mi lehet ott uhh). Bámulatos, hogy mennyi kompromisszumot hoztak a gépészek az alacsonypadló érdekében. A forgózsámolynak iszonyatosan nagy vasakból kell lennie, hatalmas erők lépnek fel, gondolom hozzáad rendesen a jármű tömegéhez is. Az aktív csillapítás is egy rémálom, imádhatják a szerelők...
280-as: igen, a kényszerkormányzás miatt szinte teljesen megszűnik a pótkocsi iránystabilitása, nyilván kell csillapítás, számomra a "pók" (nagyon tetszik a kifejezés, tényleg olyan, mintha ülne egy a busz tetején :d) egyszerűen túl gyengének tűnt erre a célra, ezért (is) kérdezősködtem. Ha működik, akkor nyilván nem túl gyenge...
A 87314-es hsz-ben van egy kép az összekötésről, ott két tolórúd látszik. A bal oldali a kényszerkormányzásé, de mit csinálnak a jobb oldali himbán lévők vajon? Te sem tudod?
Netán tudsz valamit a "pók" működésének mikéntjéről? A kocsin belülről tökre nem látszik semmi, kíváncsi vagyok, hogy hogyan van rögzítve, mi csillapít, mi rugóztat. Ötleteim vannak, de engem a valóság érdekel.
Túlcsuklás: igen, azt teljesen értem (a tólórendszernél is), szerencsére egy modell esetében nem kell olyan szigorúan venni, mint egy igazinál.
"Ráadásul ha megnézzük az újabb járműveket, azokban a csillapítás az alváz szintjén történik, ott még nagyobb erők hatnak..."
Nem (csak) ez a lényeg. Az Ik280-nál az utánfutó egyetlen ponton, a királycsapon támaszkodik a gépes kocsira, ezért is tud minden irányban elmozdulni, így csavarodni is. Mivel a meghajtott tengely a gépesen van, az utánfutó kapcsolaton szinte kizárólag húzóerők lépnek fel (nem beszélve most a fékezésről - bár jól beállított légfékrendszer esetn akkor is). Az "újabb járművek", amiknél már a C-híd a meghajtott, a csuklókapcsolatnak nyomóerők felvételére is képesnek kell lenni; itt már nem egy ponton adja át a nyomatékot, hanem általában valamilyen "koszorú" alakú bekötésen keresztül. Gyakorlatilag inkább olyan, mintha a hátsó kocsirész egy szélesebb lengőkarral lenne két oldalról rákötve egy "gyűrű" külső részére, az élére. Ez a gyűrű el tud fordulni egy "korongon", ami viszont az első kocsirészhez kapcsolódik. Az egész egység pedig "zsanérokkal" kapcsolódik az első kocsitest végéhez, így függőlegesen is képes hajlani. Viszont nem tud csavarodni.
A 280-as tetején levő "pók" szerepe az, hogy magát a kocsiszekrényt fent megfogja, hogy normál esetben minél kisebb csavarodási lehetőség legyen (ne csak a hátsó futóműre legyen bízva a stabilitás), valamint az "ostorozó" mozgást is csillapítja azzal, hogy nem engedi "belengeni" az utánfutót még rossz útviszonyok esetén sem. Ugyebár ha az utánfutó hossztengelye nem párhuzamos a gépessel, akkor elkezdi kormányozni a C-hidat, és ha ide-oda pattogást kellene lekezelnie, akkor a stabilitás, az egyenesfutás sehol se lenne. Az újabb, tolócsuklós járművek viszont nem kormányozzák a hátsó tengelyt (hiszen az a hajtott), így ott ostorozó mozgás nem tud kialakulni, ezért nem is kell stabilizálni a csuklót.
Illetve kell, de nem ezért, és nem úgy - de ez már a túlcsuklás, illetve a becsuklásgátlás témája...
Emailen szívesen küldök képeket! Publikálni nem nagyon szeretném! Nem tudom mennyire nyújt majd esetlegesen segítséget neked, én inkább az esztétikai dolgokra csúsztam rá! :)
Simán lehet, hogy igazad van, szerintem sem indokolhat más ilyen nagy szerkezetet. Ráadásul ha megnézzük az újabb járműveket, azokban a csillapítás az alváz szintjén történik, ott még nagyobb erők hatnak (sokkal kisebb a csillapítás erőkarja), oszt mégis működik.
Közben azt is fel kellett ismernem, hogy a tetőstabilizátornál csavaró erők vannak főleg, azt meg a zártszelvény rács igen jól tolerálja.
Egyszerűen azt gondoltam, hogy két sorban megmondjátok a tutit, és nem kell okoskodnom, meg találgatnom :)
Igen ez ugyanaz a méret, csak a régi változat. (majdnem 8 stud átmérő: ez adja a méretarányt)
Legóval jól állok (és a bricklink-et preferálom), van lassan negyven év rutinom is, nem ez lesz a legkomplexebb cuccom :) A 280-asodról feltehetnél valahova pár képet, igencsak érdekel. Ekkora buszokat amúgy kevesen publikáltak eddig, szóval tényleg minden érdekel, bár nem másolni, hanem gépészkedni szeretnék, nomeg a lányomnak összehozni egy szép piros trolit, ami itt fordul be a sarkon :) Kompresszor, nyomásszabályozó, meg hat csatorna rc a terv (négy ajtó, kormány, meghajtás).
Nnade ez nem legózós, hanem buszos topic, ne zúzzuk szét! :))
