A Leier szokott olyan gyártói akciókat hírdetni, hogy bizonyos időintervallumban a következő terméken 30% gyártói kedvezmény van? Ha valaki tudja, akkor ez hogy is szokott kinézni? Minden pincefalazóra, vagy csak zsalutéglára? Évent 1-2szer van?
Vannak előirások, amik a jelen kor követelményeihez igazodnak.
Az épitésznek ezeket a szabványokat be kell tartania a tervezéskor. Utána igazából a felelős műszaki vezetőn múlik, hogy engedi-e a vizszigetelés elhagyását, követve az érvelésedet.
Csak azt kell figyelembe venni, hogy a tervező és a femü ÉLETE VÉGÉIG felelős a szerkezeti megoldásokért, és épeszű ember nem fog belemenni a "régi megoldásba". A vizszigetelés ugyanis gyakorlatilag utólag nem pótolható, vagy sokkal drágábban, mint az egész pince bekerülési költsége.
Lehet téged nem zavar, ha gyöngyözik esetleg 10 év múlva a pincefal, de ha eladod az épületet, és mondjuk a vevőnek "elfelejted" mondani, hogy a 10 éves épület pincéje nem vizszigetelt, a gatyádat le fogja perelni utólag. Értelemszerűen te pedig azzal védekezel majd, hogy a "terveken szerepelt, nem tudom miért nem került beépitésre". Innentől kezdve te pereled a felelős műszaki vezetőt, akinek nem lesz semmi a kezében, hiszen nem az előirások és szabványok szerint járt el, jogosan feszitik keresztre.
Jelenleg tapogatózók, jövőre lesz belőle szerencsés esetben valami. Viszont a régi házaknál semmilyen szigetelés sem volt. Akkor azt hogy is csinálták. Az a pince, ami melléépítenénk a következőek szerint készült.
Kiástak egy sávot, majd feltöltötték betonnal és kész.
Kicsit nem értem, mintha ez a mai vízszigetelés túlzásba lenne víve.
Nem a talajviz ellen kell szigetelni, hanem TALAJNEDVESSÉG, TALAJPÁRA ellen.
(Ha talajviz ellen kell szigetelni, akkor 3 rtg vizszigetelés kell, igy elég a 2 rtg)
Kétféle változat van a pincefal szigetelésre:
1. Méterrel nagyobb gödröt kiásni, felfalazni a falat, és kivülről utána vizszigetelni (és hőszigetelni), majd visszatemetni a fal mellett a lyukat.
Értelemszerűen ez telekhatárnál nem működhet.
2. A pincefal + 20 cm-t kell kiásni, és először felépiteni egy szigetelelést tartó falat (fagyálló anyagból, jellemzően 15-ös zsalukő, vagy 10-es pincefalazó), ezt felszigetelni, és utána belülre felépiteni a tartófalat.
VISZONT:
Ha a szomszédnak van ott épülete, akkor a pincegödörnél annak az épségére NEKED KELL vigyázni. Mivel kiásod az alapja mellől a támasztó földet, van rá esély, hogy összedől a fenébe (főleg ha régi).
Nagyon alaposan körbe kell fényképezni a garázst, kinyomtatni, és felmérési jegyzőkönyvként aláiratni a szomszéddal is. Ha bármi történik, igy mindenki védve van.
Pincefalazót akkor rakhatsz falként, ha a statikus szerint is okés a dolog teherbirás szempontból, és nem kell valami merevités/extra teher miatt mégis zsalukő fal. A fal vastagságát szintén a terhek határozzák meg, ebbe neked kevés beleszólásod van.
(Ui: Kiviteli terv nélkül manapság házat épiteni elég merész dolog)
Olyan kérdésem van, hogy a pincénél mennyire szükséges a vízszigetelés?
A talajvíz 16méterre van a föld felszíntől. A pince 3méters belmagasságú lenne.
A gondom az, hogy a ház a telekhatáron van. Ahova meg építkeznénk, ott pont a szomszéd garázsa van. Szóval kicsit problémás lenne a pincefal külső vízszigetelése.
A másik kérdésem, hogy milyen pincefalazó ajánlott?
A leier zsalukú, a pincefalazó, abból is van Uni-s, meg amolyan nute-os, amit össze lehet valamennyire illeszteni? A zsaluzóssal az az első gondom, hogy ott még jócskán kell betonozni is, vagy a pincefalazót is ki kellenne tölteni betonnal?
3méteres pince belmagasság esetén a 30-as falvastagság elég lenne?
Bocs a láma kérdések miatt, de most ismerkedek a témával.
Szeretnék egy garázst építeni, zártszelvényből lenne a váza 3.5X6 méter alapterületen, a magassága 2.5 és 2 méter lenne. A tervek szerint a tartó oszlop zártszelvények 30X30-as zsalukőbe mennének bele, 6 oszlop lenne belőle, tehát 6 helyen lenne a zsalukőbe betonozva, ezek 2 méter távolságra lennének egymástól.
Az alapot 60 cm-re tervezem( ott ahol zsalukő bele lesz süllyesztve, a zártszelvény részére ), a zsalukövek közötti sávot zsaluznám és kibetonoznám, itt nem mennék olyan mélyre, kb 40 cm-re.
A talaj elég agyagos, időnként magas talajvízzel párosulva.
Kérdésem az lenne, hogy kell-e vasalni ezt az alapot, elég-e ez a mélység az alapnak, figyelembe kell e vennem a talaj átfagyását?
építeni szeretnék egy műhelyt autókat javítani, de a pénz kevés sajnos, a lehető legtöbbet akarom kihozni, amit szerettem volna egy 8*10es két beállásos műhely, 4,5m magas, kettő csápos H emelővel, a beton mixeres lenne C25, mert nem akarom felsepregetni.
A szigetelésnél akadtam el, szeretnék alá tenni 5 cm austroterm lépésálló eps-t, most azzal nem vagyok tisztában többek közt hogy nagyon kemény feketeföldön is szükséges e a sóderágy akkor is ha megy alá eps, a beton 10cm lenne az emelők alatt 50cm, azért nem mélyebb mert H emelőről van szó.
Nagyon szerettem volna padlófűtést a gazdaságossága miatt, de valószínű nem fér bele a költségekbe, nagyon költséghatékonynak kell lennem, mert vidéken pici faluban, nem gyors a megtérülés. Az épület teteje vagy szendvics lenne, vagy pedig tetőlemez, alatta gipszkarton, közötte pedig purhab darálék, a szerkezete vas, mert azt le tudom számlázni, és még olyan elképzelésem volt hogy ahogy jövöget pénz, úgy OSB-vel körbe csavarozom, és ahogy pénz van kapna EPS-t az OSB, meg lehálózni lenemesvakolni, így kívülről szép lenne meg jól hőszigetelt, és nem egyszerre kellene kiadni a pénzt hanem ahogy a lehetőségek alakulnak.
Mivel a bevétel kiszámíthatatlan , így hitel szóba sem jöhet, pedig egyszerűbb lenne egyszer normálisan megcsinálni aztán csak törlesztgetni, de sajnos nem lehet.
Szóval hátha valaki tud segíteni, hogy célszerű. Amire nagyon figyelek hogy sehol semennyi hőhíd ne maradjon benne, a beton is úgy lesz hogy először kellene a aljzatot lebetonozni, aztán eps-el elszigetelve jönnek majd mellé a vasszerkezet oszlopjai, ezt is azért így kellene mert az emelőt azonnal fel kellene állítani .
Bárkit is keresel fel, mindenki azt fogja mondani, hogy csináltass talajmechanikát, és utána statikussal számoltasd át, melyik alapozás a gazdaságosabb.
Viszont ha megváltozik az alapozás módja/mérete az engtervhez képest, akkor kapásból engterv módositást is kérni kell.
Én azt javaslom, hogy kérd az eljárás felfüggesztését, amig ki nem derül az alapozás mikéntje, a tervező rajzolja át aszerint az engtervet (plusz egyéb munkarészeket), és utána "élesitsd" újra a kérelmedet.
Csak mert hiába kapsz most engedélyt, már az alapozás megkezdéséhez kellene a módositott jogerős engedély is, ami plusz illeték kapásból.
Szeretnénk belekezdeni egy új ház építésébe. A tervrajz kész van, most várom az építési engedélyt. Viszont szembesültünk egy problémával, amire nem tudom a választ. A tervező sávalappal készítette a terveket. A műszaki szemlén viszont kiderült, hogy a talaj tőzeges, állítólag eléggé mozog, ha vizet kap. Azt mondják, sávalappal, két méter mélyre kellene menni. Mit javasoltok, jobban járnék lemezalappal? Ha igen, könnyűszerkezetes házhoz, milyen vastag kell, szükséges a 25cm, vagy elég lenne 20cm is? Esetleg keressek egy statikust, vagy a tervezővel konzultáljak, ő mit javasol? Előre is köszönöm.
Nagy örömömre végre elkészült a pincénk kb 2 hónappal ezelőtt.
Viszont gondjaim vannak!
Röviden vázolnám mi is a helyzet, hátha tudna valaki valami okosat hozzászólni. Vagy esetleg útba igazítani melyik fórumon tudnék segítséget/tanácsot kérni!
Ez a pince egy kb 3mx5m-es kb 3 m mélyen a földben van(ez a régi rész) Plusz készült hozzá egy újonan épített 2,5mx 5m-es lejáró. Felette sátortető. A régi rész szinte teljesen le van már fedve földdel. Ennek pala a tető része. Az új résznek horganyzott lemez. Ez még csak kb 40%-ban van betemetve földdel. Mindkettő belülröl 10cm üveggyapottal van szigetelve. Lambéria a belső mennyezet.
A régi résznél (ami sima beton volt) téglákat (állítva) falaztunk mellé dekoráció jelleggel. Az új résznél szintén.
Az alsó részen simán homokba van lerakva a tégla az aljzatnál! A feljáró betonozott tégla.
A gondom az, hogy lennt a régi részen iszonyatosan nagy a páratartalom! 94-95%.
A hőmérséklet 20-22 fok körül van. Szerintem a külső lejáró "fűti" az alsó részt!
A féltve őrzött boros palackjaim cimkéi mind tönkre mentek, mert benedvesedtek.
Mivel tudnám csökkenteni a páratartalmat? Néztem több párátlanítót is. Ezt sem tudom eldönteni mi a jó! ( sima vagy abszorciós? )
Legtöbbnél az a gond, hogy max 4-5 literes a tartálya. Ha napi 20 litert tud, akkor tudom cserélgetni olyan sűrűn!
Gondoltam még, hogy veszek bele egy klímát is, hogy csökkentsem a nagy hő különbséget. DE nem vagyok biztos benne, hogy megoldaná a gondokat!
Tudna valaki bármiben segíteni egy-két hasznos tanáccsal?
Akkor tegyél bele acélhálót 8mm vastagot vagy 6mm-eset, de akkor a felső részen vezess körbe hozzákötve a hálóhoz egy 8-as bordás betonvasat. Külön koszorút kialakítani nem kell, hisz az egész egy monolit vasbeton szerkezet.
fél száraz alatt értem azt hogy alúl nem lesz szigetelve mert nálunk homokos a talaj nincs belvíz, csak a falak lennének körbe am betonból akarrom ki önteni ezért kérdeztem a tető az lehet osb lesz bitumennel le szigetelve..
Számomra eléggé értelmezhetetlen a kérdés. Félszárazból csak bort ismerek :)
Na fussunk neki! Egy földpadlós pince lenne 10cm vastag betonfallal? Majd rajta egy 20cm vastag betonkoszorúval? Ezt a kettőt így nem lehet összehozni.
És tudni kéne, hogy milyen tetőt gondoltál rá és a falazatot miből gondoltad.
sziasztok lenne egy olyan dilemmám hogy tavaj ki ástam a pincének a gödröt mi 1.2m mély 2 méter széles és 4m hosszú.. a dilemma a következő félszárazra akarjuk csinálni mert kerti növény tárolásra lesz. Ezért arra gondoltunk hogy egy 10cmes betonfala lenne fent körbe egy koszorúval mi 20cm széles lenne .. A kérdés a következő.. Térhálót rakjak a betonba vagy fölösleges??
Időközben átgondoltam a dolgot és valószinü, hogy nem építünk erre az alapra és nem szeretnék pincés házat. A következő dilemmám az, hogy ha erre a telekre szeretnék egy házat építeni akkor nem-e lesz gond esetleg hogy az 1 méter mélységben lévő alap+szerelőbeton termőföldel lett betemetve? A ház amit szeretnék alapterületileg nem lesz nagyobb mint ez az alap. Ezért úgy gondoltam, hogy fölé lesz téve. A sávalapot kiásom a meglévő alapig (ez kb 1 méter) viszont a szerelöbeton a termőföldre menne. Nem lesz gond?
Szerintem a srafozzott rész a befordított metszet. Látszik mellette belső falaknál mindkét irányban az aljazat metszete is. Külső falnál meg csak befelé van az aljzat metszete.
Tehát akkor az ott egy holt tér lett volna és arra építették volna az emeleti lépcsőt? Jól értem? Besraffozott részek mit takarnak? Szeretnék egy kicsit tisztábban látni mielőtt meglátogatok egy tervezőt a hülye ötletemmel. aki majd lehet, hogy jól elküld a fenébe :-D
Ez lenne a házalap amiről beszéltem. Nem vagyok otthon az építészetben ezért megkérdezném, hogy miért van 2 sávalap egymás mellett olyan közel? Ha valaki tudna erről bővebb infot azt megköszönném.
