Szerintem a srafozzott rész a befordított metszet. Látszik mellette belső falaknál mindkét irányban az aljazat metszete is. Külső falnál meg csak befelé van az aljzat metszete.
Tehát akkor az ott egy holt tér lett volna és arra építették volna az emeleti lépcsőt? Jól értem? Besraffozott részek mit takarnak? Szeretnék egy kicsit tisztábban látni mielőtt meglátogatok egy tervezőt a hülye ötletemmel. aki majd lehet, hogy jól elküld a fenébe :-D
Ez lenne a házalap amiről beszéltem. Nem vagyok otthon az építészetben ezért megkérdezném, hogy miért van 2 sávalap egymás mellett olyan közel? Ha valaki tudna erről bővebb infot azt megköszönném.
A pincefalazó üreges részeit ki szokták tölteni valamivel? Mert mindenhol azt látom hogy a raklapon még megvannak az üreges részek, viszont amikor már fel rakva ott már nem látom az üregeket. Lehet, hogy hülye kérdés, nem vagyok túl jártas az ilyen dolgokban. Egyébként nagyon jó ötletnek tartom a pincefalon belüli keveredés kihagyását, ugyanis a jelenlegi házunkban is gondot jelent. Mindenhol meglátszik a falon (belül) meddig van a beton és repedezik/málik le a vakolat abban a vonalban. És talajnedvesség elleni védelem sincs kívülről az oldalakon ezért nedvesek a falak.
A terep teljesen sík. Pince jól jönne mivel a jelenlegi ház ahol élek is pincés és megszoktam a lépcsőzést. Semmi gond vele. Nagyon jól jönnének a pincés tárolóhelyek + garázs + hely ahol lehet barkácsolni, mert azt nagyon szeretek. A kérdés csak a gazdaságosságon van, hogy meg e érné nekem kihasználni ezt az alapot így. Arra gondoltam, hogy zsalukövekkel jönnék fel a földfelszín fölé kb 30-40 centit, onnan pedig pórusbetonkockákkal folytatnám. Ha 375ös ytongot használok külső falnak az alá olyan vastag zsalukockát is kell raknom vagy lehetséges vékonyabbat is?
Ha be van temetve most 1 méternyi földdel, az azt jelenti, hogy normális magasságú pince esetén a földszinti padlóvonalad magassága a terepszinthez képest 1.2-1.5-en lenne, azaz elég sok lépcsőt meg kellene mászni a bejárati ajtóig. Én biztos nem csinálnám igy meg, inkább hagynám a francba a pincét... (vagy esetleg szintugrást rakni épületen belül, ha pl lejtős a terep)
Köszönöm a válaszaidat, sokat segítenek. Arra is gondoltam, hogy az alapot felhoznám a földfelszinig zsalukövekkel és a pincét kihagynám. Így új szerelobetonozás kéne stb. viszont így esetleg kihasználhatnám a teljes alapterületet. Nem tudom melyik lenne a gazdaságosabb és egyszerübb.
Biztosan van valahol középen is legalább egy sávalap, mert az akkori gerendafesztávok nem tettek lehetővé ilyen mértékű áthidalást, tehát tuti beterveztek középre is főfalat.
20 évvel ezelőtt zömmel az E gerenda volt a divat, ez pedig 3.00-6.6ig fesztávú, 60 cm-es ugrásokban. 5.40 felett már duplázni kell, azt már nem szerették, tehát a legvalószínűbb a 420 és 480-as fesztáv. (de ez csak tipp)
Igen a sávalap megléte nekem is eszembe jutott, hogy mindenképpen kellene ahhoz, hogy egy alapjaiban kisebb házat terveztessek rá. Viszont kész vagyok kompromisszumokra azzal kapcsolatban, hogy hol lesznek a külső falak. Amerre megy a sávalap majd ott lenne a fal, a belső tereket meg majd ez alapján osztanánk szét. Én nagyon bízom abban, hogy van ott a négy oldalon kívül még sávalap ugyanis kisgyermek korobban sokat játszottunk azon a telken, folyton lemásztunk a lebetonozott részre és emlékszem hogy a négy oldalon kívül valahol középtájt álltak még ki vasak amikben folyton megbotlottam. Lehetséges hogy ott lenne sávalap? Egyébként apum szerint ki kéne kérni az akkori epítkezési engedély másolatát és valahol biztosan meg lehetne találni a ház rajzait is. Egyébként szlovákiában élek. Az akkori tulaj sajnos a rajzokat nem adta át és időközben meg is halt, tehát valszeg onnan már nem szerzem meg a rajzokat.
Az alapnak semmi baja, viszont a kisebb házhoz való felhasználása igen erősen kétséges/korlátozott.
Ugyanis a te általad elképzelt ház főfalai alatt mindenképpen kellene lennie sávalapnak, a szerelőbeton nem elég. Tehát akkor tudod felhasználni a meglévő alapozást, ha az mondjuk a külső 4 oldalán kivül még középen is tartalmaz valahol sávalapot, és te erre teszed rá a külső falaidat.
Nagyon-nagy mázli kell ahhoz, hogy az általad elképzelt ház pont beleilleszkedjen a meglévő sávalap-rendszerbe...
lenne egy két kérdésem a jártasokhoz. Adott egy hat áras telkem amin található egy 11.5x12 méteres háznak az alapja + a szerelőbeton. A telket kb. 20 évvel ezelőtt vették meg a szüleim és most megkaptam tőlük mert már nincs rá szükségük. A helyzet az, hogy ők eddig kertnek használták úgy, hogy amikor megvették a telket a rajta található alapot betemették teljes egészében termőföldel. Az alap egyébként 1 méter mélyen található és egy pincés +2 szint házat tervezett rá az előző tulaj. A kert egyébként a mi házunkal szemben taláható az utca másik felén. Apukám szerint az alap brutálisan be volt vasazva tehát ott egy valószinüleg jó minőségü alap található. A kérdésem az lenne, hogy ennyi idő után nem e sérülhetett az alap a rárakott föld súlya miatt. Azt tervezem hogy újra ki lesz ásva és egy méreteiben kisebb házat terveztetek arra az alapra ami ott található. Megoldható lenne ez? Akkora házra nincs szükségem amit akorriban terveztek. Számomra felesleges és egyébként sem vet szét a jósor és a pénz, viszont sokat spórolhatnák a meglévő kész alap és szerlőbetonozás megléte miatt. Köszönöm az esetleges válaszokat.
1 méter mély a minimum, de egyébként a teherhordó talajtól függ (általában elég az 1 m), szélessége 50 cm, ha csak normál födémet kap, de ez 70 cm is lehet.
A vasalás esetleges, lábazati magasságtól is függ. Általánosságban elmondható, hogy vagy a lábazati falra egy vasalt talpkoszorú, vagy az alapozás felső harmadában egy koszorúvasalás szokott kelleni.
18 fm x 0.5 x 1 m = 9 m3 talaj kiásása.
9 x 1.2 = 10.8 m3 C12 beton és ennek bedolgozása
Nézz utána a betonáraknak a környéketeken, mert a mixerbeton manapság már jó árban van. A kiásást passzolom, az alapozás munkadija meg mondjuk 20e Ft, ha hivsz egy kőművest lehúzni a tetejét, és páran a családból segédkeztek neki.
Kicsit kezdő vok és érdeklődnék egy két dolog íránt!
van egy adott kertesház(69 nm2) és ahhoz szeretnék bővíteni egy új részt(így lenne 95-100 nm2) A kérdéseim a következők lennének:
- milyen mély árkot kell ásni alapnak( tetőtér nem lenne beépítve így a ház nem lenne nagy terhelésnek kitéve)? és milyen széles? - be kell vasalni az egészet igy is ha a ház nem lenne kitéve terhelésnek? - mennyi lenne az ára kb az alapozásnak ha a falak ilyen hosszuságuak lennének: 7m +6m +5m?
Az nem megy, mert a mixer nem fér el az utcában(nem tud elfordulni), ugyan is ez egy kiskert-üdülő övezet, sok kis vékony"utcával", de azárt utána érdelkődők.
Nem is biztos, hogy megéri, mert 48m2 az ha 10 cm-rel számolunk 5m3 amit nem tudom, hogy kihoznak-e.
Köszi.
Sávalap már kész, ez ez a szerelő beton lesz megvasalva sávalappal összekötve.
A megkötött beton már fagyálló, ha 8-asnál nagyobb szemcsenagyságú, és 6 cm-nél vastagabb.
Ha házilag keveritek, akkor mindenképpen Váci cementet vegyetek, a szlovákra sok a panasz. De a mixerbeton sem drágább ma már, mint megkeverni kézzel, nézz körül a környéketeken.
+5 fokig lehet adalékszer nélkül betonozni, és 1 hét után eléri a szilárdságának 70%-át, eddig kellene efölötti hőmérsékletnek lennie.
A falat érdemes letakarni fóliával, ha vázkerámiából épül, mert abba bele tud folyni a viz, és szétfagyhat. Továbbá nem árt ha nagy hóesés után ki van lapátolva a hó a falak közül, mert sok vizet fog tavaszig magába szivni, és nehezen szárad majd ki.
Mi az a hőmérséklet ameddig, el lehet kezdeni egy alapozást, falazást, il.. a fal maradhat-e télre tető, nélkül, vagy akkor már inkább tavasszal kezdődjon a falazás?
Az alapot nem bántja a hideg?
Lassan 1 éve húzza a hatóság az "építési engedélyem", talán látszik a fény az út végén.
A zsalukő 20-23-25 cm magas általában. 30cm magas zsalukövet nem hiszem, hogy gyártanak.
A földbe rakott 30x30-as vasalás alsó része végig a földön feküdne, nem venné körbe beton. Nem mondom, hogy problémát okozna az épület szempontjából, de ha már egy zsák pénzért vett betonacélt teszel be, akkor már legyen haszna is.
Én is azt mondom, hogy statikusnézzemeg,adjonrólatervet,véleményt.
Sziasztok, hozzá nem értő vagyok, ezért kérdezénk nálam okosabbakat.
Tőzeges talajra egy tó partjára szeretnék egy 5x6 m alapterületű faszerkezetes gipszkarton, közetgyapot, osb nikecell, dryvit szerkezetű pici tetőteres faházat építeni. A környéken 25-30 cm-es betontuskókra építették régen őket, de én beton alapot szeretnék, ami kb 20-30 centit emelkedne a földfelszín fölé.
Elképzelésem szerint (ami lehet h baromság) körbeásnám a kitűzött területet 50- cm mélyen, beledobnék végig 30x30-as koszorú vasalatot és rá 30 centi magas zsaluköveket, amik így kb 10 centire kilógnának a földfelszín fölé. Minden zsalukőbe szúrnék 1-2 vasszálat, ami belemenne a vasalt gödörben lévő betonba, de egy picit kilógnának 2-3 centit fölfelé is, hogy a szerelőbeton vashálójával össze tudjam majd kötözni. Kiönteném betonnal az egész "keretet".
Középre a zsalukövek szinjéig 10cm közepes sóder, rá a vasrács teljes terjedelemben, összedrótozva a zsalukövekből kiálló vasszálakkal. majd beteríteni az egészet 10 cm betonnal. Erre jönne kátránypapír, majd megint vasháló??? (ha kell) és 10 cm aljzatbeton.
Így meg lenne a 25-30 centis magasságom és a kátránypapír miatt a szigetelés is.
