szerintetek nagy baj lenne ha a 90x50 sávalap 30x30 ( 6 os kengyelel és 4 szál 10 es betonacéllal ) van vasalva terület egyenletes,betonkemény,magasfekvésű,sose volt bojgatva vagy feltöltve a fal 30 as megy rá emeletnélkül fa födém cserepezéssel.
azért kérdem mert szomszédház(8 éves) szintes alap ugyanez csak vasalás nélkül és semmi repedés nem látható .
Azért jobb a két külön kicsatlakozás, mert ha 10 év múlva gond van, akkor nem kell végigvésni a lakáson belül a padlót, szerelőbetont.
Hátránya a több rácsatlakozásnak, hogy tisztitóidomot illik rakni a csatlakozásoknál, hogy dugulás esetén lehessen látni hol van gond. (ez gyakorlatilag egy 110-es vagy 150-es függőleges cső a talajszintig, mondjuk egy járdalappal letakarva)
Axiómának igaza van, kérdezz rá a csatornatervekre, mert manapság nem teszik le 1.5-2 méter mélyre, és lejtős telek esetén gond lehet az eséssel.
Nalunk is hátrafelé lejt a telek, és az alsó szomszédon keresztül az alsó utcára vagyunk rákötve, mert a saját utcánkban magasan van a becsatlakozás.
Én is amondó vagyok, hogy tegyél be egy nagyobb átmérőjű csövet, amibe majd bedugod a végleges víz- és szennycsatorna csövet. A viz átvezető csöve legyen fagyhatár alatt. A szenncsatornáé nem kell, mert úgyis lejtése van és nem hül ki fagyásig amíg az utcai főcsatornába kerül.
Azt tényleg jó lenne tudni, hogy melyik oldalon várható az utca alatt futó fővezetékre csatlakozó ágvezeték. De ha beraksz 2 oldalra ilyen csövet a betonozás előtt, akkor se lesz tragédia. Majd betömöd, amielyik nincs használva.
Nálam 150-es cső ment a szennycső védőcsövéhez, ebbe lett dugva 125 vagy 110-es (most nme tudom fejből).
Ha mar csinaljak, akkor van terv. Bar nalunk majd fel metert tevedtek, igy a tisztitoidomon nulla eses van... (asszem pont azt a fel metert akartak). De keresd meg a csatornazasi tarsulat muszaki vezetojet, es mondjak meg, hogy hova van nalatok az utcaban tervezve, es elvileg azt is tudni fogjak, hogy utana hogyan kell kinezzen (jellemzoen legalabbis a csatornazaskori domping bekoteseket egy kaptafara csinaljak, persze darabonkenti tervezesi dijert).
helló! igen elvileg lessz is vízszerelőm majd jövőre XD, mert idén csak ezt a két csődarabot kellene elhelyezni mert a szerelőbeton is csak jövőre lesz ráöntve .
a csatornával az a baj hogy még most kezdik fektetni a faluba igy mégnemtudni a magasságot de az éptkezés végére ideérnek . egyébként fürdőszoba+wc és külön még 1 wc akkor jobblene 2db 150 es csőt elhelyezni és kivül becsatlakozni ?
Elvileg kellene lennie vizszerelődnek, aki az alap beöntése előtt elhelyez mindent.
A vizcső nem olyan vészes, fagyhatár alatt legyen bevezetve, értelemszerűen ott, ahol a vizes elosztód lesz.
A csatorna neccesebb, mert tudni kell az utcai rákötés szintjét, attól visszafelé számolva a lejtést a házig, és fölötte kell hogy kijöjjön. A hol megint jó kérdés, mert van eki egy bevezetést csinál, és szétágazik a feltöltésen beül, van aki pedig minden fürdőszobát(WC lefolyó) kivisz a ház mellé, és ott egyesit.
Egyébként sem szokták a sávalapnál betenni a végleges csöveket, hanem a vizhez beraknak egy 63-as PVC csövet, a szennyvizhez meg egy 150-eset, és majd ezen keresztül húzzák be a végleges csöveket.
Üdv mindenkinek ! tudnátok nekem segíteni abban,hogy hány centire ?és hol ? és milyen? átmenőt kell elhelyezni a szennycső és a vízcső részére a sávalapban ?
Felső talajréteget leszedni, békával bedöngölni, kavicságyat 10cm vastagságban ráteríteni, megint bedöngölni vagy lehengerelni, fóliát ráteríteni, acélhálót rátenni (ne a fólián feküdjön), minimum 15cm vastagságban rábetonozni.
A spórolósabb megoldás is jó lehet talajtól függően, ekkor kihagynám a talajdöngölést és a kavicságyat.
Ha a lemezalapra akarsz vízzárást-párazárást, akkro arra fog kelleni még egy betonréteg. Elméletileg így lenne a jobb megoldás, de ha a beton alá teszed a fóliát, akkor a talaj felöl már nem tud felszivárogni a nedvesség. Ekkor csak a lemezalap oldalát kell védetté tenni és a teteén a padkát, ha nagyobb az alap mint a ház.
Ha eddig borospinceként működött, azaz a páratartalom stb jó volt, akkor a tisztításon kívül én nem nyúlnék hozzá, ha továbbra is borospincének kell. De úgy tudom, vannak olyan felületkezelő szerek, amik a pórusokat nem tömítik el, legalábbis ezt hírdetik magukról. Kérdés, hogy van-e ilyen kezelésnek értelme.
Viszont a tégla újra hasznosításról, a bontott téglákról :
Korábban legalább 60 -70 évvel ezelőtti a téglák jobb minőségüek más minőségüekvoltak (sajtoltak, kézivetésűek, tehát tömörebbek ) , viszont a habarcsok meg gyengébbek, egyszerűen cement mentessek.
Így a bontás könnyen ment.
Viszont a modern téglák nem rosszabb minőségűek, hanem másak.
A habarcsok viszont cementesek így ezeket a téglakat nem lehet és nem is érdemes bontani - rapityára mennek.
Közben utána néztem , a bonott kisméretű tégláért minimum 30 forintot kérnek, ami 1m2-re vetítve 3000 ft felett van. 10x annyi meló kirakni, és még drágábbra is jön ki mint az új kerámia Nf. Ki gondolta volna, kicsit el van árazva ez a régi tégla.
Kisméretűből a bontott az szinte tökéletes állapotú. Szállitható, rakodható, újrafelhasználható. Viszont mérete miatt több habarcs kell hozzá.
A lyukacsos vázkerámia (B30, Porotherm, Mátratherm, stb) törékeny, már szállitásnál vigyázni kell vele, tehát bontásból nem tudom hogyan tudták kiszedni. Ez alól kivétel a régi B30-as, az még viszonylag jól birja a gyűrődést...
Ezek nagyobbak, és kevesebb habarcs is kell hozzájuk.
Ha nem számit a hőháztartása az épületnek, akkor tökmindegy melyiket használod. Számold ki melyik jönne ki olcsóbbra m2-ként.
Viszont az ilyen vázkerámia még újonnan is rohadtul sérülékeny, el nem tudom képzelni, hogy a fenébe tudták kibontani, amikor a legkisebb ütéstől széttörik...
Tehát mindenképpen szemrevételezd az ilyet, mielőtt megveszed.
25-ös falak elegek, ha lesz födémed is, ami összefogja a tetőt.
Ha nem lesz födém, akkor nem ártana a tetőt tartó falakba kb kétméterenként 38-as pilléreket berakni, hogy a tetőt nyomó szél és hó ne tudja szétnyomni a falakat. Természetesen a körbenfutó koszorú mindenképpen kell.
