A szellőztetés elsődleges célja az egészséges (1000 ppm töménység alatti) széndioxid szint biztosítása. Sokan azt hiszik, hogy a párától történő megszabadulás a cél, de ez nem igaz, mert ahol olyan a szellőzés, hogy jó a co2 szint, ott csak egyféle páraprobléma szokott lenni: télen túl száraz a levegő a lakásban. (nálam pl volt már 20% környékén is)
Az elszívási pontok ott legyenek, ahol legrosszabb a levegő a lakásban: WC, fürdőszoba,konyha.
A befúvási pontok úgy legyenek elosztva, hogy a bejövő (és a lakáson áthaladó) friss levegő minél jobban szellőztesse/öblítse át a lakás teljes légterét. Vagy legalább azok a lég-köbméterek legyenek jól átszellőztetve, amelyekben az emberek a legtöbb időt töltik (pl: egy év 8760 óra, ebből a lakás mely pontján tartózkodsz legtöbbet, második legtöbbet, harmadik legtöbbet, stb) ezek a legfontosabb zónák
A befújt friss levegő szerintem minél rövidebb úton keveredjen el a szobalevegővel. Kerüld az összetartó nyalábok kialakulását, ezek nagy légsebesség esetén szoktak létrejönni.
Közel a páraforrásához, WC-hez, egyéb esetben ajtótól távol
Befújás a helyiségen belül:
Ajtóval átlósan vagy ablak felett vagy ha van elszívás a helyiségben (pl konyha a nappaliban) akkor a túlvégén. Érdemes figyelni, hogy asztal, kanapé vagy ágy felett ne legyen befújási pont a plafonon (vagy ezekkel szemben a falon), mert bár hővisszanyerős, de télen tud hideg zuhatag kialakulni ezeken a pontokon, ez nem komfortos. Pl. -10 a kintről beszívott levegő, 25°C elszívott, akkor egy közepes gép befújt levegője 20-21°C-os, ami azért tűnhet hidegnek. Sok gép télen lefagyás elkerülése miatt ritkán megy, de akkor nagyon, ilyenkor simán kvázi hideg, 15°C levegőt is befúj
Tippek:
-Sok gép minimális vákuumot csinál, előszobába befújás, akkor nem szívja be a kinti levegőt, mikor ajtót nyitsz
-WC-be lehet építeni elszívást, így eltűnik a szag
Központi hővisszanyerős szellőztető készüléket szeretnék magamnak beszerelni. Érdekelne, hogy a befúvó és elszívó hulykakat a szobák melyik pontján kell elhelyezni? (rögtön az ajtó felett vagy a szoba legtávolabbi felén az ajtótól számítva?) Érdekelne, hogy mi alapján és hogyan határozzák meg ezeket a pontokat a szobákban.
Jo lenne eletre kelteni a topicot, anno sok hasznos informaciot szereztem innen, mielott belevagtam volna az epitkezesbe!
Eppen epitem a passziv elvek menten kitalalt (nem 100%-ban a kovetelmenyeket teljesito) hazamat es biztatoak a tapasztalatok!
A haz meg messze van a kesztol, a tetoben meg csak 35cm szigeteles van (lesz meg +5cm) es semmi leg/parazaras, a falon 2db 125-os csovon (legcserelo ki/be szivo attores) szabadon aramlik a levego, ablakok meg csak purhabbal korbefujva (nincs parazaras, valamint kivulrol szigeteles meg nincs raengedve) es meg igy is csak tegnap ert le a homerseklet 18.8 fokig (3 hettel ezelott kezdtem el merni, akkor 22 fok volt) mindenfele futes/belso hotermelo nelkul!
Szoval en ugy latom, hogy a szigeteles/benapozas mukodik!
Tegnap bekapcsoltam a futest iden eloszor, azota 14kWh energiat betoltam a hazba, ez kerek 1 fokot emelt a homersekleten.
40cm-es EPS zsalus a falszerkezet, szoval kicsit aggodtam a hotarolo kepesseg miatt, de ugy latszik, hogy ez se lesz problema!
Szoval mostmar szemelyes tapasztalatbol is mondhatom, hogy a passziv haz elv mukodik!😊
(Viszonyitas keppen a fele ekkora, B30as falazatu hazban iden mar 172kWh elnent futesre klimaval, szoval kozel 700kWh energia!)
A segítségeteket szeretném kérni. 2012-es bejegyzésekben olvastam egy-két írást a "hölgyről" aki a hotblok nagykövete volt Magyarországon, ahogyan most az Isospan képviseletét is ő viszi.
Sajnos eléggé rosszak a tapasztalatok, több per is folyik jelenleg ellene, érdekelne, ha vannak itt is károsultak, akkor felvenném velük a kapcsolatot.
2012-es fórum bejegyzést másolom:
"Az idei Construmán nem is olyan messze a Hotblok standjától volt szerencsém egy igen érdekes beszélgetés fültanújának lenni. A három beszélgető valamilyen szinten PH-s bennfentes lehetett, ez lejött. A Hotblok képviselőjéről beszéltek. Állítólag két építőipari cég tulaja volt, az egyiket az APEH tavaly tavasszal fel akarta számolni (nem írok nevet pedig mondták, hátha reklám lenne), erre gyorsan eladta. A másikkal meg nem tudott befejezni egy passzivházat és milliós nagyságrendű túlfizetéssel lelépett. Ha ez igaz, akkor igencsak hiányos a bemutatkozása.
:-)"
Sajnos jelenleg is eléggé hasonló a történet, pénz nála, a házak meg csak állnak. Bárkinek van bármi személyes tapasztalata, infója vele kapcsolatban, annak örülök!
Itt jee_c és a többiek fajlagos fűtésköltségről beszélnek, és az tényleg kisebb lesz a méret növekedésével.
Egyszerűen azért, mert a felület négyzetesen, a térfogat pedig köbösen növekszik, tehát X-szeresére növelve a méretet pont X-szer kevesebb felület fog jutni 1 m3 térfogatra.
Egyébként az 1m3 hasznos térfogatra jutó hőszigetelés is kevesebb lesz.
Példa:
1m élhosszúságú kocka, 0,5m vastag hőszigeteléssel =1m3 hasznos térfogat, 7m3 mennyiségű szigetelés, tehát minden m3 hasznos térfogatra 7m3 hőszigetelés jut. És még akkor is 6m2 felület jut az 1m3 térfogatra, ha a hőszigetelés belső oldalával számolunk csak. A külső felület 24m2 lenne.
Na most ugyanezt számoljuk végig egy 10m élhosszú kockára (ugyanígy 0,5m vastag hőszigeteléssel).
Ugyanolyan hőszigetelés mellett tizedannyi lesz a hővesztség, csupán a méretnövelés miatt. És a hasznos térfogatra vetített hőszigetelési költség is csökkent.
"Házas példánál maradva: egy hasonlóan szigetelt, hasonló geomtriájú de nagyobb ház fűtése nm-re levetítve olcsóbb."
Éntőlem vitatkozhatunk butaságokról még egy darabig, de ha megnöveled a ház méretét úgy, hogy a fűtésszámla nem lesz több, akkor megszavazok neked egy Nobel díjat :)
Százalékos veszteségről írtam, egy kicsit félreértetted. :)
Házas példánál maradva: egy hasonlóan szigetelt, hasonló geomtriájú de nagyobb ház fűtése nm-re levetítve olcsóbb. Persze abszolút értékben drágább lesz.
"méretének a növelése segít a minél kisebb százalékos hőveszteségen."
Lehet, hogy félreértettem valamit, de most mintha azt írtad volna, hogy "minél nagyobb a házam, annál olcsóbb lesz a fűtés" :)
Az energiatakarékosság egyik alaptétele éppen az eltérő hőmérsékletű anyagok közötti hőátadó határfelület minimalizálása (törekedés az optimális gömb forma irányába). Sok passzívház ezért is inkább kocka, mintsem palacsinta vagy torony formájú.
"em tudom, hogy mit, hogyan csinálnak, a részeleteket nyilván nem kötik az orrunkra (ezért nem tudják lekoppintani ő"
Soksok évnyi csalás-megfigyeléseim szerint a titkolózás/mellébeszélés oka inkább az attól való félelem, hogy a szakma kiröhögi őket és elmarad a csalás remélt haszna: a balek befektetők pénze.
Rengeteg buta és pénzes ember van a világon, akik köteg pénzzel a kezükben folyamatosan olyan startup-okat keresnek, amely majd jól megsokszorozza a befektetéüket. 15 éve figyelem a tudományos híreket és 80-90 százalékuk kimondottan az ilyen buta balekok megfejésére irányul:
- kitalálnak valami értelmesnek/hasznosnak tűnő látványos+divatos tudománys újdonságot, amire sok balek ráugrik (energetika, környzetvédelem),
- felmarkolják a hülye befektetők pénzét. majd megmagyarázzák, hogy a fejlesztés közben sajnos előre nem látható problémák merültek fel (amit a befektetőn kívül az összes hozzáértő szakembr már jó előre látott röhögés közben :)
Ha a fizikát nézzük, akkor a hőtároló méretének a növelése segít a minél kisebb százalékos hőveszteségen. A térfogat (és így a tömeg) köbösen nő, míg a felület (és így a hőveszteség) csak négyzetesen. Ugyanígy nagyobb hőtározó esetén a fajlagos költsége is csökken a szigetelésnek.
Hőszigetelés esetén lehet még játszani a több különböző hőmérsékletű réteggel (a vizes hőtározóknál ki szokták használni a víz hőmérsékleti rétegződését, nyilván a homok ilyet nem csinál).
Összességében nem tudom, hogy mit, hogyan csinálnak, a részeleteket nyilván nem kötik az orrunkra (ezért nem tudják lekoppintani őket). Én szívesen látnék gyakorlati tapasztalatokat egy-egy ilyen rendszer működéséről. A puding próbája az evés. Akkor kiderül, hogy az állításaik valósak-e. Láttunk már pár olyan dolgot, ami elbukott a gyakorlatban.
"mert a nyáron betett hőnek már csak kb 30 százaléka van meg..."
...mondjuk ha az oroszok megtámadják Grúziát, Azerbajdzsánt, Kazahsztánt és Türkmenisztánt is, azután az energia talán már annyira drága lesz, hogy a fent említett 30 százalékos energiatárolási hatásfok talán már nem is lesz ennyire röhejes...
Olyan hőtárolót bárki tud csinálni, amelyiknek ÖT PERC MÚLVA még jelentéktelen az energiavesztesége ;) De amikor ÖT HÓNAP MÚLVA rákérdezel ugyanerre, akkor jön a hümmögés meg a mellébeszélés, mert a nyáron betett hőnek már csak kb 30 százaléka van meg...
"Azt írják 500-1000 C fokra melegítik a homokot. Ez OK, de hogyan szedik ki belőle a hőt?"
Folyékony só alapú hőcserélős rendszerek régóta megbízhatóan működnek (lásd pl tükrös naperőművek). De még sót sem mernek hőtárolóként alkalmazni (lásd: hőtárolás fázisváltó anyagokkal), mert az is bukta anyagilag.
"Illetve milyen a szigetelése, mekkora a vesztesége?"
Na hőszigetelésről és hőveszteségről nem fognak soha beszélni a finn "zsenik" : )
mert 500 fokos hőmérsékletű marhasok tonnás dolgot csak üveghabal (foamglas) lehet hőszigetelni, az meg annyira piszok drága, hogy csak a hőszigetelés anyag ára a beruházás pillanatában előre elvinné hőtároló ezer évnyi nyereségét :)
Már sokan próbálkoztak szezonális hőtáároláson, de eddig minden projekt megbukott a hosszú távú hőveszteségen
A finn megoldás 8MWh-t tud. https://polarnightenergy.fi/technology Nagyon érdekelne pár technikai részlet. Azt írják 500-1000 C fokra melegítik a homokot. Ez OK, de hogyan szedik ki belőle a hőt? Illetve milyen a szigetelése, mekkora a vesztesége?
Szoktam mondani, hogy a tudományos hírek 80-90 százaléka valójában csalásokat takar,
tulajdonképpen átverések, melyek segítségével csalók csupán buta+balek befektetők pénzéhez próbálnak hozzájutni. Az ötlrtgazdák (és mindenki, aki nem bukott meg fizikából) pontosan tudják, hogy gazdasági öngyilkosság a dologra pénzt költeni, de azért a balek befektetők pénzét, azt elfogadják :)
Abban valóban igazad van, hogy sokváltozós az egyenlet, de az Elek által felvetett probléma nagyságrendekkel nagyobb mértékben befolyásolja az eredményt, mint a többi paraméter.
Milyen paraméterektől függ a kérdés, és melyiktől milyen mértékben:
Ház alapterülete: Ez nem igazán számít, hiszen a alapterülettel arányosan változik a becsövezhető föld m3 is.
Hőszigetelés: Ez már valóban számít, de egy mai átlagos 45kWh/(m2 év) ház és egy 15kWh/(m2 év) passzívház között csak 3-szoros a különbség.
Talaj típusa: Ez is számít, de a száraz homok (1,25 MJ * m-3 * K-1), és a nedves agyag (2,5 MJ * m-3 * K-1) értéke között csak kétszeres a különbség.
És akkor nézzük az Elek által felvetett kérdést = Mennyi csövet rakjunk be a talajba: Na itt lehet 1m távolságra rakni a csöveket, és akkor kb. 1m3 földre 1m cső jut, vagy vehetünk egy energiakosarat/energiacölöpöt, ahol pár m3 földbe betekernek 100m csövet.
Sok változós a függvény, csak a konkrét eset részletes adatai birtokában lehet biztosat mondani. Talaj milyensége nagyon nem mindegy, és a csöveket 60cm-re szokták fektetni, annyi elég ahhoz, hogy ne befolyásolják egymást.
" A csövek a ház belső padló szintjéhez képest 50 Cm mélységben lennének."
A ház alatti hőtárolásra használható anyag-tömb felső széle NEM a szobád padlója, hanem a padló alatti hőszigetelés alsó felülete. Ami ugye lehet a cső felett 0 centire, de lehet 49 centire is.
"400 m cső szakaszban gondolkodunk, 100 méteres regiszterekben"
Egy köbméternyi hőtároló anyagban hiába vezetsz egy méter cső helyett tíz méter csövet, az az egy köbméter anyag akkor is csak ugyanannyi hőt képes tárolni neked. A tízszer annyi csőnek csak akkor van előnye, ha azt az egy köbméternyi hőtároloó nem egész szezon alatt akarod 20 wattal dolgoztatni, hanem csak tized annyi ideig, de akkor viszont 200 wattot akarsz tőle.
Ha kevés köbméter anyagból túl gyorsan túl sok "hideget veszel ki" (magyarul túl sok meleget teszel be), akkor a nyár második hetére olyan meleg lesz, hogy azzal abban az évben már nem hűtesz semmit. Tehát óriási tévedés az, hogy ugyanannyi talajban több cső az nagyobb hőmennyiség.
"te a szellőztető rendszert inkább egy levegő levegő hőcserélővel támogatnád meg?"
Egy valóban jó hatásfokú víz-levegő hőcserélő (kalorifer) egy alacsony fogyasztású (egyenáramú) keringető szivattyúval ma már 150-200 ezer forint, én viszont egyszerű elektromos megoldással (filléres házibarkács villanyfűtés + saját speciális teljestmény szabályozás) évi 5-7 ezer forintból fagymentesen tartom a szellőző levegőt. Ehhez képest egy kaloriferes fagymentesítés beruházás csak annak hoz jelentős plusz hasznot, aki kb 20 éves :)
Ha építkeznék, akkor biztos, hogy az alap aljába végig beledobnék egy KPE csövet (vagy kettőt az alap két szélére), aminek a végei akkor is elférnek a gépészeti helyiség sarkában, ha soha nem csinálok velük semmit :)
A talaj hőmérséklete kb 10 méter mélységig folyamatosan ingadozik, az aktuális felszíni átlaghőmérsékletet (évszakokat) követi, mélységtől függően néhány hét - néhány hónap késleltetéssel.
Persze miél mélyebbre megyünk, ez az ingadozás annál kisebb, 1,5 méter mélyen az éves hőmérséklet ingadozás mértéke 10-15 fok. Tehát amikor valaki azt mondja neked, hogy másfél méter mélyen MINDIG X fokos a talaj, az éppen félrevezet téged :)
A talaj hőmérsékletét kb 99 százalékban a napsütés határozza meg, és kb 1%-ban a Föld mélyéből felfelé áramló hő.
A fenti görbék csak akkor igazak, ha a talaj felszínén nyáron érvényesülni tud a nap melegítő hatása és télen a hideg. Ha a vizsgált földdarab pl egy ház közepe alatt van, akkor nem részesül a nyári napsütésből melegből ÉS nem hűti a téli hideg sem, akkor a fenti éves ingadozás görbék ott nem (vagy csak nagyon enyhén) érvényesek.
DE a talajt akár a ház alatti részen is lehet szezonális hőtárolóként alkalmazni, csak pár dolgot nem szabad elfelejteni: a talaj hőmérséklete "magától" csak nagyon lassan regenerálódik (áll vissza eredeti hőmérsékletűre) és itt nem óráktól, naporól beszélek, hanem akár évekről, tehát aki nem csak minimálisan szeretené kiaknázni a talaj hőtartalmát, az NE ingyenes energiaforrásként használja, hanem klasszikus (szar hőszigetelésű :) hőtárolóként,
tehát
- a nyári hónapokban melegítse fel (miközben hűt vele valamit, pl a lakását ;), hogy télt elejére a talaj jó meleg legyen
- a téli hónapok alatt pedig hűtse le jól a talajt (miközben fűt a hőjével), hogy a következő nyári hőségnek jó hideg talajjal tudjon nekiindulni.
Laikusok sokat álmodoznak arról, hogy elhelyeznek pár méter csövet és ezzel fillérekből meg van oldva a ház nyári hűtése és téli fűtése. Nekik üzenem: az esetek többségében bármennyi csövet is képzeltél a földben elhelyezni, valójában kb TÍZSZER annyira lenne szükséged, aminek leásása 1,5-2 méter mélyre brutális pénzbe kerülne, tehát felejtsd el az egészet.
Szerény célokhoz viszont elegendő kevés méter cső is, akár csak a házalap betonjába bedobni egy csövet),
tehát anyagilag reális célok között lehet:
- a tél leghidegebb néhány nagyonfagyos órájában a szellőző levegőt a hőcserélő előtt nulla fokig előmelegíteni (fagymentesítés)
- a nyár 20-50 legduvább kánikulai órájában a lakást egy kicsit lehűteni.
Aki ennél a két célnál komolyabbat tervez talajhővel, annak vagy elromlott a számológépe, vagy nem érdekli a pénz :)
