| Bemutatkozás: |
Hát olyan merengős, ábrándozó, de egyben kreatív, küzdeni alkotni vágyó, lázadónak indult, de mára a világgal, a környezetével megbékélt, világcsavargó, aki ma már vidékre is csak ritkán jár, nyitott, mosolygós, aki régen még hitt a mesékben, de ma már inkább csak mesélget, egy olyan különleges, de mégis hétköznapi, olyan aki biztos nem fog feltűnni, ha belép az ajtón, de remélem hiányozni fog, amikor távozik...család centrikus és mégis társasági ember...hát ez vagyok én.
mottó:
"Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás, és az önfeláldozás között... És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel, és a társaság a biztonsággal... És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét, és a bók nem esküszó... És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget: a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével... És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez... ...egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér... Műveld hát saját kertecskédet, magad ékesítsd fel lelkedet, ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked... És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz... hogy valóban erős vagy... és valóban értékes."
" Ha boldog akarsz lenni,akkor ne legyenek elvárásaid a partnereddel zemben, mert ő majd ezeknek akar megfelelni, Te pedig nem Őt kapod így meg, csak az áltad elképzelt és sáltala kívánságodra megfestett ikont..." |
