Kissé gyakran használod ezt a "hazugság" - kifejezést!
Tudjuk, hogy hivatásos TROLL - vagy és ezért nem bűntetnek meg... csak egy idő után már látszik, hogy azért használod, mert semmit nem tudsz érvelni... csak sértegetsz.
Leírja a munkamódszert is: - Öt épésben adja meg az rokonítás folyamatát.
1. lépés: A lehetséges rokon listák összeállítása
Ebben a lépésben listákat kell készíteni azokról a szavakról, amelyek valószínűleg rokon értelműek az összehasonlítandó nyelvek között.
Szóval "kisezer" ilyen listának kellene lennie, ha a nyelvészet komolyan elvégezte ezt a "hatalmas mukát"... de ha elvégezte, akkor miért nem nyilvánosak ezek a listák. Miért nem lehet őket megtalálni???
* térképeken régészeti kultúrákat benézni (Molnár, SzT);
* sok egyebet.
"Gugán sem fogadta el... csak jobb híján... [...] (SW-100) - is.
De rögtön megjegyezte, hogy a "glottokronológia" nélkül." (Felesleges "".)
Hogy miért nem említette meg -- kiegészítésként -- a Leipzig-Jakarta-listát, azt nem igazán értem.
A glottokronológiát igen, hiszen a Sw-100-ban egyszerre legalább 3 réteg "keveredik": uráli, FU, ugor.
"A valóság az ott van 50% - amit az UvL... kidolgozott..."
Naiv hazugság, amit minden olvasó pontosan lát.
"az SW-100 - at soha nem fogják elismerni, mint a magyar nyelv alapszókincse..."
Méretes szalmabáb.
Egyetlen épelméjű nyelvész sem fogja mondani, hogy egy 100 szavas lista = 2-3 ezer szavas listával.
"de soha nem fogják összeállítani sem azt a listát - maszatolnak tovább..."
A kedvedért biztosan nem, szükségük meg nincs rá.
"Erre "bekötik" a szemüket 5 - 10- 15 példával... amikor azt is tudjuk, hogy a besoroláshoz minimum a 100 - szótő szükséges ( LvT - képlete )...!!!"
Egy újabb hazugság: B1, B2 , B3 , B4listák mind 100 vagy 100+ szót tartalmaznak, tehát pont elégségesek LvT szerint is. (Pluszban meg ott LJ-100 meg az ÉKsz-2000 :-D ) Az utolsó pár sorod meg egy totális katyvasz.
Semmi szökség nincs az fféle "okoskodásra"... meg laikus keresgélésre. A tudomány ezt úgysem veszi figyelembe. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a szakemberek összeállítanák azt a listát, amire hivatkoznak... ( ez az Ő kompetenciájuk ) oszt annyi! Vagy ha nem szükséges, akkor ne hivatkozzanak rá... illen egyszerű ez.
Kíváncsi voltam, hogy milyen szokott lenne egy átlag nyelv alapszókincse, eddig nem találtam konkrét adatot, viszont egy érdekes ábrát mutatott a kereső a nyelvek teljes szókincséről.
"Szóval, ezért van benne a teljes Sw-100-as a magyar alapszókincsben."
Mondja ezt egy laikus, hozzánemértű ( kiugrott Phd )... akinek annyi a kompetenciája, mint a füst, vagy a köd...!!! Alter agyalás ... ahogyan mondogatni szoktad volt.
Most a saját csapdádba estél... mert hogy amit mondasz az lehet akár igaz is... csak kit érdekel ... semmi relevenciája sincs. Majd ha tudod idézni, egy rendes finnuristától ... akkor talán megfontolhatjuk az állításodat... addig meg fölösleges munka - a lőtéri kutyát sem érdekli, a véleményed.
Gugán sem fogadta el... csak jobb híján... ha ló nincs ( alapszókincs NINCS ) akkor jó a szamár is ... (SW-100) - is. De rögtön megjegyezte, hogy a "glottokronológia" nélkül.
Ami érthető... hiszen őnagysága 85% - körli eredményt produkállt, ami azt jelentené, hogy "tegnap" - válltunk el a manysiktól és nem közel 3000 - éve.
A valóság az ott van 50% - amit az UvL... kidolgozott... ez adja ki, a mai tudományos álláspont szerinti elválás közelítő dátumát... csak akkor meg a "nyelvrokonság bizonyított tény"... csorbul ... de nagyon!
Szóval - nyugodjál le - az SW-100 - at soha nem fogják elismerni, mint a magyar nyelv alapszókincse... de soha nem fogják összeállítani sem azt a listát - maszatolnak tovább... az UvL - szerű kisfinnugrisztikusok meg falaznak nekik... inkább mint hogy elgondolkodjanak rajta... miért is nincs ez a lista...???... annyira triviális, hogy lennie kellene...!!! Erre "bekötik" a szemüket 5 - 10- 15 példával... amikor azt is tudjuk, hogy a besoroláshoz minimum a 100 - szótő szükséges ( LvT - képlete )...!!! Még a "néhány tucat ( 23 ) - sem elegendő, mert hogy ennyi "alapszótövet" - találtak a világ összes nyelvében is. Ha a rokonításhoz elegendő lenne a "néhány tucat"... akkor a világ összes nyelve egyetlen nyelvből ered...!!! Márpedig ezt tagadja a nyelvészet... !!!
Megy ez a trollkodás, hogy Mutassák meg már ezt a listát, mert különben nem tudomány a nyelvészet... meg nem finnugor a magyar nyelv stb. blabla szöveg. Pedig a valóságban egy érdeklődő laikusnak számos lehetősége lenne arra, hogy saját maga is meggyőződjön a nyelvészeti konszenzus (lásd Honti) hitelességéről.
"A nyelvtudomány legalább 5x igazolta a magyar nyelv finnugorságát.
* B0 = Uralonet (a szakértők részére);
* B1 = a Kubiny-féle változat (a nyelvészetet tanulók részére);
* B2 = a wikis szócikk alapján (az utolsó 3 meg a laikusok számára);
* B3 = Swadesh-100;
* B4 = Swadesh-150." (UvL)
Tehát a laikusunk simán "ellenőrizheti" a nyelvészek hozzáértését az utolsó 4 lista segítségével. Ha ez nem győzné meg, akkor folytathatja a tényfeltárását az ÉKsz-2000 lista vizsgálatával, amely garantáltan tartalmazza az alapszókincsünk 80-90%-t és így már sokkal reprezentatívabb. [1]
De még mielőtt nekifeszülne ennek a nagyobb munkának ujjgyakorlatként ellenőrizheti a nyelvük finnugorságáról szóló tétel valóságtartalmát a Leipzig-Jakarta 100-as lista segítségével. Ezt a listát közelebbről is érdemes megvizsgálni.
Szóval, ennyi lehetőség közül választhat az, akit -- ténylegesen -- érdekel az igazság és nem kizárólag topikrombolás és trollkodás van itt.
__________________
1. 80-90%. Mi alapján lehet ezt állítani?
Végtelen egyszerű: van olyan, hogy Basic English, ennek a szókincse kerek 2000 szó.
Ebben az esetben nem kell egy konkrét szerző, bőven elég, ha megnézed a wikis alapszókincs meghatározását és összeveted a Swadesh-lista szavaival. Minden felsorolt kategóriából találsz példákat a listában. Ennyi.
A Swadesh-lista a nyelvek legalapvetőbb alapszavait próbálta felsorolni, ezért az elemei garantáltan benne vannak a magyar alapszókincs is.
Az alapszókincs vizsgálata azonban már csak azért is erősen problémás, mert az alapszókincs maga sem egy könnyen definiálható fogalom. Talán nem túl elegáns megoldás, de a problémát megoldás helyett inkább megkerültem, és a kérdés vizsgálatakor a Swadesh-listára támaszkodtam, természetesen a glottokronológiai vonatkozások mellőzésével.
Szóval ki is monta azt hogy :
A magyar nyelv alapszókincse lista első 100 vagy 200 eleme azonos a Swadesh-100-al meg 200-al."
Az amatőr, dilettáns UvL - en kívül ezt még soha senki nem állította. Magyar finnugrista biztosan nem!
"A felsoroltak közül egyetlen egyik sem "A magyar nyelv alapszókincse"... hanem mindenféle ( a téma szempontjából ) teljességgel értelmezhetetlen vaklista. Semmi köze a támához."
Ha vaklista stb., akkor bizonyára könnyedén tudsz mutatni a magyar Swadesh-100-ból stb. olyan szavakat, amelyek nem képezik a magyar alapszókincs részét (= nem oda valók).
A Swadesh 100-150-200 szótövei pontosan odavalók ahol vannak a Swadesh 100-150-200 - listába... csak a Swadesh 100-150-200 - nem azonos "A magyar nyelv alapszókincse" - nevezetű szótőlistával.
A Wikin is találsz érveket a Swadesh - lista ellenében:
Kifogások a Swadesh-lista alkalmazása ellen
Kezdettől fogva vitatták a Swadesh-lista alkalmazását. A kifogások a következők:
Az alapszókincs nem minden kultúrában egyenlően mentes a változásoktól. Például egy olyan természeti tárgy, mint a Nap elnevezése, a vallási szókincshez tartozhat, mint Délkelet-Ázsiában, és ezért más nyelvből vették át. Másrészt egyes alapszókincshez tartozó szavak tabuvá válhatnak, és ezért egy szomszédos nyelvből vett szavakkal helyettesítik, a tiltást egyensúlyozandó. Az alapszókincs nem független a beszélők szocio-kulturális státuszától sem. Például a dravida nyelvek alapszókincsében viszonylag számos szanszkrit eredetű jövevényszó van, annál több, amennyivel műveltebb a beszélő. Egyes szavak nem találhatók meg minden nyelvben, a természeti környezet, például az éghajlat jellegzetességei miatt. Így például a „hó” és a „jég” szavak hiányoznak a trópusokon élő népek nyelvéből. A 207 szavas Swadesh-listában olyan szavak is vannak, amelyek kulturális okokból nem találhatók minden nyelvben. Ezért maga Swadesh korlátozta listáját 100 szóra. Egy bizonyos nyelv bizonyos szavának nem egy szó, hanem több szó, vagy éppenséggel egy vagy több rag felel meg, amelyek között választani kell, és ez kérdésessé teszi a nyelvek összehasonlításának eredményét. Nagyon valószínűtlen, hogy a megtartási ráta azonos minden nyelv és minden időszak esetében. A beszélők csoportjának elszigeteltsége, társadalmi összetartásuk foka, esetleg bizonyos vallási vagy irodalmi normák betartása különös körülményeket teremthetnek, amik miatt a megtartási ráta elég sokat változhat. Erre egy európai példa az izlandi nyelvé. Ennek rendkívüli a stabilitása, ami részben ellentmond Swadesh módszerének, megkérdőjelezve egyetemességét. Az izlandi nyelv veszteségi rátája 4%, miközben a norvég nyelvé 20%, bár a két nyelv genetikailag nagyon közel áll egymáshoz. A rokon szavak azonosítása kérdéses. Amikor nagy földrajztudományi területen elterjedő, több száz nagyon hiányosan és csak nem régóta ismert nyelvre alkalmazzák a lexikostatisztikát, lehetetlen, nyersanyag hiányában, megállapítani a hangeltolódások törvényeit. Ezért nagyon nehéz kiszűrni a jövevényszavakat. Következésképpen a valóban rokon, tehát tényleg párhuzamosan örökölt szavak azonosítása problematikus. A rokon szavak azonosítása általában véve is bizonytalan. Nagyon különböző szavak lehetnek közös eredetűek, mint például a francia chef (elsődleges értelme ’fej’) és az angol head ’fej’: mindkettő a *kauput-, *kaput- protoindoeurópai szótőre megy vissza. Ellenkezőleg, egymásra hasonlító szavak nem mindig közös eredetűek, például a latin dies és az angol day (mindkettő jelentése ’nap’, mint időszak). A latin szó ugyanis a *dyḗws ’égbolt’ szóból fakad, míg az angol a *dʰegʷh‑ ’égni’ tőből eredeztethető. A felszíni hasonlóság másik példája a latin habere és a német haben ’birtokol’: a habere a *gʰh₁bʰ- ’elvenni’ tőből, a haben viszont a *keh₂p- ’megragadni’ tőből származik.
Nem kell várni semmilyen listát, a helyi keresőbe beírod: menet* és megkapod a Swadesh-listák eddig ellenőrzött 150 szavát. (Valamikor január 18.-tól visszafelé.) Ebből kellene mutatni olyanokat, amelyek nem részei a magyar alapszókincsnek, persze némi indoklással.
Azért hozok neked egy összefoglalót - hogy miért nem lehet a Swadesh - listát összemosni "A magyar nyelv alapszókincse" - nevű listával.
Nem csupán a listára épülő következtetésekkel, hanem magával a listával is vannak azonban problémák, Campbell (1999) például a következőket nevezi meg:
a) nem lehet kultúra-független alapszókincsről beszélni
b) az egyes tételeknek nem feltétlenül van csak egy megfelelője egy-egy nyelvben, vagy fordítva, több tételnek felel meg egy lexéma, sőt, az is lehet, hogy egy fogalomhoz egy adott nyelvben nem lehet lexikális tételt rendelni
c) bizonyos tételek kulturális okokból – Swadesh feltételezésével szemben – könnyen változnak, és tabu is vezethet helyettesítéshez
Szóval a finnugristák nem ússzák meg... a listát nekik kell összeállítaniuk... különben szégyenben maradnak.
