Fővámon hétfőn vettem először keleti árusoktól ezt kishibásként árult barackot. Finom ízű, eléggé savas, édes, bőlevű (csak úgy folyik az ember karján), kép nem adja vissza, de erős bordós sötét piros fedőszínű, néhol alatta a gyümölcshús is pirosan bemosott a hús alapszíne narancssárgás . Mérete is viszonylag nagy, maghoz kötött, de némelyik húsa egész szépen lejön a magról. Nem ettem ilyen korán ilyen finom barackot. Mi lehet ez? Van ötletek, termel esetleg valaki ilyet? Köszönöm.
Ez egy Redhaven, ahol a 25 cm-es termővesszőn öt darab őszibarack van (nem látszik mind). Van viszont ezen a vesszőn 9 db idei hajtás, rövidek, vékonyak.
Ki kellene ezekből a hajtásokból vágni (törni?) néhányat? Most vagy később? Melyikeket?
Ilyen típusú termővessző (tele rövid zöld idei hajtásokkal, és köztük néhány barack - kettőnknek elég lesz:-)) több is van ezen a 22 éves fán.
Mai felvétel: 2024.05.09.
A piros vonalakat a jobb érzékelés miatt alkalmaztam...
Nem biztos hogy csak a gyökérrendszerben van a különbség.
(Általában mindenhol az oltástjavasolják, mert az biztosítja a 100%-os génazonosságot.)
Azonban (na jó ez csak elmélet, de mi van ha mégis):
Mi van ha a növényi szövetek sem képesek a végtelenségig nőni és megújjulni.
Nem tudnak a végtelenségig szaporodni.
Elöregednek, és ez először csak a betegségeknek való kevésbé való ellenállóságon
mutatkozik meg, hamarabb kapja el a gombás meg a mit tudom én milyen betegséget, meg
néha hirtelen meghal a fa, még akkor is ha az alany ami táplálja új és erős.
Az én Magyar Kajszi fámon lévő nemes rész már lehet hogy 1798- ból származik,
szóval 226 éves.
(1798-ban 7 barackfajta leírását közölte. Colin /Esterházy Miklós kismartoni udvari káplánja/ gyümölcsészeti munkájában (1802) 8 sárgabarackfajtát mutatott be. - és itt már említették a Magyar Kajszit)
De- ez sem lehetetlen- lehet hogy csaknem félezer éves.
(i Gesner 1561- ben kiadott Horti Germaniae című munkája is, amelyben leírja Woyssel sziléziai polgár kertjét. Itt említi a magyar kajszibarackot, mint amely „magna et optima”, azaz nagy és legjobb. A Magvar kajszi német neve Ungarische Beste, francia neve pedig le Meilleur de Hongrie)
Értitek amit írok? Tavaly vettem a faiskolában, de lehet hogy a folyamatos oltás (klónozás) miatt
a rajta lévő nemes rész szövetei, sejtjei akár félezer évesek is lehetnek.
Ilyen idős fa már nem is él ebből a fajtából a földön.
Meg lehetne fiatalítani?
Mi van ha pld papírzacskó + fültisztító pálcikával egy ágon gondoskodunk az önbeporzásról,
és annak az ágnak a magjából nevelünk új növényt MAGVETÉSSEL, és 100% genetikai egyezéssel,
de nem egy félezer éves fa lesz a nemes részünk,
hanem egy teljesen új idén kelt új sejtekkel, vadonat új szövetekkel stb.
Kíváncsi lennék mire lenne képes egy ilyen fa.
(Magasabb életerő, jobb betegségeknek való ellenállás, jobb termés?)
Ha igen, akkor ezt kellene a talajnak megfelelő alanyokra továbboltani..
SzóvaL A MAGONC ÉS AZ OLTVÁNY KÖZÖTT csak a gyökerekben van a különbség, hanem
a nemes rész szöveteinek a biológiai öregségében, életkorában is.
Ebből az elgondolásból kiindulva kezdtem oltani, mert láttam, hogy a helyben hagyott magonc mire képes. És nem is feltétlenül kell átoltani. Van olyan fám ami magonc és jó közelítéssel hozza a Suncrestet.
A magoncok nagyon értékesek lehetnek. Elsősorban akkor ha helyben, magról kelt, nem lett átültetve. Egy ilyen 1-2 éves kis fácskának irgalmatlan nagy gyökérrendszere van. Ha helyben ráoltunk az a legjobb. Ha átültetjük, azzal ugyanúgy szétbarmoljuk a gyökérrendszerét mint bármely "sima" oltványnak, onnantól tök mindegy hogy "magonc", hiszen az oltványt is gyakran valami magoncra rakják, különösen régebben,. ma egyre kevésbé...
Igen, a magonc később virágzik és hoz gyümölcsöt HA nincs ráoltva. Ha oltva van, akkor már egy "ivarérett", fejlett növényrészt rakunk rá, onnantól az a rész "öregebb".
Nem, nincs olyan hogy sose virágzik, előbb utóbb fog.
A harmadik kérdést nem értem.
De lehet hogy definíciós problémánk van: a magonc az magról kelt növény, nem például ivartalanul szaporított (pl. dugvány)
Megkérdezhetem hányszor, mivel, és kb milyen fenológiai állapotban permeteztél?
Én egyszer lemosóztam (bórdóilé+kén neo sc) duzzadt rügyállapotban (kb február közepe), majd virágzás elején és virágzás végefelé 1-1 Score. Így tűrhető lett, de azért a nektarinon így is volt/van bőven fertőzött levél. Bár közel sem annyi, mint pl. tavaly, amikor nem volt érkezésem Score-val fújni.
Az éven kedvező időjárás volt a taphrina számára alkalmas volt hogy megfigyeljem melyik érzékenyebb gondos növényvédelem mellett is kimondottan extrém időjárási viszonyok mellett alapból a nektarin fajták majd michelini ,cresthaven, royalok, padana , érdekes számomra a glohaven fajtán egy db fertőzött levelet se találtam de számomra az is meglepő volt hogy a revita mint beharangozott taphrina rezisztens fajta nos azért találtam rajtuk fertőzött leveleket azt azért el kell mondanom hogy a leirt fajtákon csak úgy szemre volt több taphrinas levél ,de az sem komoly mértékben.
