Sok, az akkori rendszerben is dolgozó ismerősöm kapott E-hitelt a Postabankól nagyon jó kamatozással, amit a kialkudott feltételekkel nem tartottam a banknak megtérülőnek. A postabanki magánklinikán irreálisan olcsón végezték az egészségügyi szolgáltatásokat.
Nem szerettem volna azt is finanszírozni.
Forintot tud nyomni az MNB amennyit kell - devizát akkor még nem tudtam, hogy mi fán terem és visszakapom-e.
A bankszámlapénzt lehet, hogy visszakapjuk - ha máshogy nem: dömperről egyenesen a kertembe.
Nem erre gondoltam. Anno 80-as években elég volt egy napot pihentetni a lótépében es megkaptad a havi kamatot. A többi napon meg egy másik módon kamatozott máshol. Ezt hívtuk pénzsétáltatásnak.
Akkoriban még állami vállalatok is pályáztak a devizára, egyszer Münchenből jöttem Budapestre
mellettem ült a Gagarin hőerőmű igazgatója és szóba elegyedtünk: meglepetten kérdezte, hogy hogyan tudtam ilyen jó minőségben megtartani a friss kenyeremet (az ember nem szívesen adott ki 50 pfeniget egy kiló kenyérért, amit egy nappal korábban is vettem a Tengelmannál). Én meg kint megvettem, amire szükségem volt - márka mindig rendszeresen érkezett a megbízóktól. adtam neki belőle.
A hazai bankokból a legegyszerűbben 1000 DM márkás papírpénzeket adtak meg valamennyi kisebbet ahogy kellett és a boltokban elfogadták akár a nagy címleteket is, nem okozott gondot az abbóli visszaadás.
Itthon meg állam cégek, mint az Akadimpex a hivatalos MNB árfolyam másfélszeresét is megadták a konvertibilis devizáért.
az állampapír vásárlások pedig leírhatók voltak az SZJA alapból, a kockázatot, ha volt ilyen is az állam is viselte.
Postabankhoz érkeztek a COBOL programjaim utáni jogdíjbevételeim az akkori NSZK-ból, amit Budapest Bankba és a Reálbankba az utcán vittem át készpénzben. Szigorúan ellenőrizték, hogy mi hogyan történik.
Amikor láttam, hogy inog a Postabank, a csőd előtt fél évvel mindent kivettem yen készpénzben.
Kutyát sem érdekelt. A kivonatok ma is megvannak :)
A devizabevételeket először forintra váltotta a bank, majd MNB engedély kellett ahhoz, hogy devizára váltsam vissza.
Volt még devizaszámlám az OTP Központi devizafiókjában, a Mérleg utca Zoltán utca sarkán.
semmi számlavezetési díj teljes állami garancia a betétekre.
A 2000-től kezdődő charton nem veri, ahogy jól látható.
De ezekkel a chartokkal az a baj, hogy az ember általában nem egyszerre teszi be a pénzét. Ezért lenne érdekes olyat nézni, ami rendszeres időközben vásárlásokkal hasonlítaná össze a kettőt.
Kutatások szerint az átlagbefektető az átlagot sem tudja elérni, ha saját maga válogat részvényeket, ezért az S&P éppen jó összehasonlítás, ami átlag, és elérhető az átlagembernek. Nyilván nem a kiemelkedően jól teljesítő részvényekkel kell hasonlítani, amikbe az átlagbefektető tipikusan nem fog beletalálni előre.
Nem tudom, a google találta valahol, nem jegyeztem meg. De ugye írtam, hogy nem mindegy, honnan indítjuk, attól függ, hogy melyik a jobb, szóval számít, hogy ki mikor száll be. 20 éves távon az arany győz, de pl. 30 éves távon az S&P a jobb:
Mi a hosszú táv? Az ábrán szereplő 20 év nem az? Egy olyan ábra lenne érdekes, hogy ha valaki nem egy időpontban, hanem rendszeresen aranyat vett volna 20 évig pl évente vs ha S&P 500-at vett volna rendszeresen, akkor melyikkel lenne előrébb.
