Alapinformációk elérhetők a Kinizsi Százas hivatalos honlapjáról: www.kinizsi.org. További információ: bakancsos-szurikata.hu/kinizsi/ - Az eddigi Kinizsik áttekintő táblázata A következő, 42. Kinizsi időpontja 2024. május 25. (szombat).
Az időm most újra aránylag szintidőkihasználós lett, 22:52 ha minden igaz.
Annyira talán most nem "szedett szét" a Kinizsi, voltam már a táv második felén sokkal rosszabbul is, és a célba és viszonylag jó állapotban értem, már a szokotthoz képest :)
A fb-n írtam egy kicsit hosszabb beszámololót, talán írok majd egy még bővebbet kicsit később ide és/vagy a blogba is.
Jó volt sok kedves ismerőssel, topiktárssal találkozni, váltani pár szót, és az idő, talaj ugyan tényleg nehéz lett a végére (engem Pusztamarót előtt kapott el az eső), azért ki lehetett bírni, és bár itt-ott csúszkáltam rendesen (talán a közvetlenül aranylyuk előtti és utáni rész volt a legkritikusabb), egyszer sem estem el, csak párszor majdnem :)
Először is gratulálok mindenkinek akár teljesítette a távot szintidőn belül akár nem, nem mindennapi túra volt az biztos!
Gyula barátommal 6:25-re érkeztünk meg a rajtba ellenőrző lappal a kezünkben és 6:42-kor útnak is indultunk. Gyors fényképezkedés Rakk Gyula jóvoltából és már faltuk is a kilométereket. Gyorsan értünk a Kevély tetejére majd jó tempóban ereszkedtünk le a még nem széttaposott lejtőn. Hosszúhegyre is együtt érkeztünk, gyors pecsételés és szendvics után elváltak útjaink, kicsit megkocogtam a lankás lejtőt. Újabb fotózkodás Szántói-nyeregben és irány a Pilis. Kicsit demoralizáló volt számomra, hogy a szerpentin utolsó kanyarjánál leelőzött egy futó sporttárs akinek épp bemondta a hátizsákja a kört: 8:42-es ezret futott a Pilis emelkedőjén úgy, hogy folyton megállt az előzések miatt :-) szépen fogytak a kilométerek, mindig volt kihez szólni pár szót de nem voltunk túl sokan a pályán. 11:11-kor pecsét Pilis-nyeregben majd a szokásos pogácsa Cola kombó Ebolánál és már indultam is tovább. Ezen a ponton számolgatva kezdtem álmodozni egy éjfél körüli beérkezésről, amit a Nagy-Gete újra számoltatott velem :-) Dorog előtt elhúzott mellettem Márton Dani, váltottunk pár szót. Getére is igyekeztem felfelé de a pulzusom ebben nem volt partner így maradt a PK-al mászás tyúklépésben, így elengedtem az aznapi gulyáslevesezést. Hegyeskőről ereszkedve beszéltünk pár szót a mezítláb induló sporttárssal, remélem sikerült a teljesítése. Kősziklára érve összefutottam egy túratársnővel aki nem volt a helyzet magaslatán, próbáltam rajta segíteni és elkísértem Mogyorósbányáig ahonnan Oszkárral indultunk tovább Öreg-kő irányába majd feltöltöttük vízkészleteinket Szentkútnál. Innen ismét egyedül haladtam a következő pontig de bevallom magyon elfáradtam, olyannyira, hogy Pusztamaróton le kellett ülnöm 5 percre pihenni pedig sosem szoktam megállni Bánya-hegyig. Nagy nehezen eljött az EP és rendeztem soraimat, ettem-ittam pihentem és 20:00-kor üdén, frissen és kipihenve egy túratárssal karöltve neki lendültünk a befejezésnek. Vétestolnai műút után nem sokkal kezdett dörögni és villámlani keleti irányból, Pes-kő környékén kaptunk egy jelentéktelen esőt ami hamar elvonult nyugati irányba. 22:00-kor csekkoltam Kolduszsálláson ami azért lett emlékezetes, mert 99. érkező voltam és mindenki feszülten várta a 100. túrázót :-P A sárga emelkedőjén haladva először csak a szél fújt majd jött a mennydörgés, időképre tekintve száraz zivatar előrejezést olvastuk :-O ez olyannyira nem jött be, hogy Arany-lyuk felé fordulva esőkabátba öltöztünk és kiadós esőben volt részünk. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Arany-lyukból kivezető emelkedőn előttünk még senki nem ment, nem volt széttaposva és az intenzív csapadék ellenére is lassan kezdett felázni, így dagonyázás és csúszkálás nélkül értünk fel a dózer útra ahol elszabadult a pokol, nem láttam ki a kapucnimon túl csak lefelé tudtam nézni. Érzésre 50mm lehullott fél óra alatt (ennyi biztosan állt a cipőmben :-) ) de sár nem hátráltatott a zúzott kővel felszórt úton. Szissziékhez érve elcsendesedett, már pecsételni is tudtak, lecsúszkáltunk a vízmosásig ahol nagyon óvatosan ereszkedtünk le, végül utolsó próbatételként még ácsorogtunk kicsit a piros sorompónál. Végül 1:11-kor 18:31 idővel érkeztem a célba ahol átvettem a 10. teljesítésért járó pólót.
Gratulálok minden indulónak, bármeddig is jutottak! Ez a 2024-es Kinizsi Százas nem viccelt.
Nekem idén is sikerült 20:45 alatt, ezzel 13-szoros teljesítő lettem.
Topicos társak közül az út elején találkoztam CSST-vel, a szerpentinen felfelé Asciimoval, a célban Oscarral, aki tőlem 2 székre ült az ebédlőben, de csak azután vettem észre, hogy elfogyasztottam a levest. Kellemes meglepetés volt az Öreg-kőnél üdvözölni Ze topictársat, aki ezúttal a rendezőség tagja volt. Sistergővel is mindig jó találkozni, mert az ember tudja, ha tőle megkapja a pecsétet, akkor már négykézláb is beér. :)
Előzetesen egy tavalyihoz hasonló 18:xx-es időt láttam reálisnak, de az eső ezt felülírta. Mogyorósbányát elértem 9:22 alatt megborulás, holtpont nélkül. Bányahegyig élveztem az utat, onnan jött a küzdelem az elemekkel. Nagy szerencsémre éppen a ponton ért az égszakadás, így a sátorból vártam meg míg elállt az eső. 50 perc kényszerszünet után folytattam az utat, ami Koldusig a sárdagasztásról szólt: ha akartam volna, se ment volna a tempós haladás. 3 km múlva, kb. a Tolnai műút felé vezető tisztáson egy újabb zápor ért el, ami elől a fák alá húzódtam be.
Koldusszállás - Arany lyuki elágazás között tudtam gyorsulni, az azután következő hullámvasutas rész volt számomra az idei K100 mélypontja. Két dolgot nem értek:
1. Hogyan jutottam át azon a szakaszon?
2. Hogy nem estem el egyszer sem a Bányahegy - Templomrom közötti 20 km-en a sárban?
A Templomrom után nagy izgalmak már nem történtek, szép csendben letudtam azt a 7 km-t.
Sokkal nehezebb volt idén - vagy csak én éltem meg ilyen nehéznek az eső/sár miatt? Jó pihenést, regenerálódást, gyógyulást kívánok mindenkinek!
Sistergővel sorbanállás közben, persze neki hivatalból volt jelenése.
És végre Vestmannal is, aki egy ismerősével indult.
Ez a találkozás aztán rendkívül építő jellegű lett az éjszakai szakaszt illetően. Tudunk mi a folyós,nagy sárban is 4,9-es átlagot dübörögni:)))
A futóknak ez semmiség, de mi odatettük magunkat szerintem.
Asciimo-val a célban tudtam pár szót váltani, utoljára pár éve, talán Bányahegy felé akadtunk össze. Nagyon örültem a találkozásnak:)
Egy dunaszerdahelyi, felvidéki túratárssal jöttem be az utolsó 3 km-en. 61 évesen, élete első százasán, és komolyabb túráján vett részt. Le a kalappal.
Még egy nüansz:
Sajnos most (idén)tűnt fel, de nagyon, mennyi hulladék végzi az út mellett.........
A bányahegyi épületet még én is csak most láttam először. A szokatlan fényártól komolyan azt hittem, hogy elb....tuk a jelzést:)))
Szép volt, küzdelem volt, és öröm. Elismerésem minden résztvevőnek.
Bányahegy felé közeledve, a ismeretlen fényárból valami komplexum kezdett kibontakozni.
Tavaly nem jutottam el idáig, így elég meglepő volt. Parkoló kocsik, "urbanizált" környezet. Szép-szép, de nekem jobban tetszett a természet. Ez is valami pályázati projekt eredménye?
Köszi, hogy jöttél/jöttetek. Hazafelé Pélin várta a seprűket Kovalik Bandi, mondtam neki, hogy többen örültek a pontunknak, mint amennyien meglepődtek, és hogy voltak páran, akik szerint jó lenne oda fixen pontot rakni. (Egyébként 1.2km a különbség, de aki "nagyban" kispistázik, az ennek több, mint a dupláját is simán "ki tudja optimalizálni" a távból úgy, hogy az összes fix és lehetséges pontot érinti. (Direkt nem adok tippeket...))
Ha tömegben érkeztél, akkor bocs, azért nem láttam :-( Gratulálok a teljesítéshez neked is, mind mindenkinek - remélem fog szerveződni valami oldschool topicos after party, mert bár a "régi szép idők"-höz képest alacsony errefelé az aktivitás, de azért ahogy látom, a "kemény mag" azért itt is jelen van :-)
Nem, hanem őriztem a meglepipontot :-P Sajnos vagy olyan tömegben érkeztek innen a topictársak, hogy nem vettem észre az ajándékkötözőt, vagy nem raktak ki ilyet, Vestmann kivételével :-)
A lista kattintással nagyítható.