a galaxisok es minden csillagaszati objektum rendszer forgasat a kozponti egitest sajat etermezojenek (B reszecskek) forgasa hozza letre es tartja fenn.
minden P reszecske (elektron, proton, atommag) es ezek osszetartozo halmaza, ha a B reszecske mezohoz kepest mozog, akkor forgasba jon.
Legalább ne árulnád el a tudatlanságodat minden nap!
A természetben minden mozog, forog, rezeg.
Ilyen az anyag természete.
És ha valami akármilyen kis mértékben is forog, akkor ha összehúzódik, egyre nagyobb sebességgel fog forogni. Ezt nem én mondom, hanem a perdületmegmaradás törvénye.
"A galaxist nem a központi feketelyuka tartja össze, a mi Galaxisunk sem a központi feketelyuk köről forog, a saját tömege (a sötét anyaggal együtt) határozza meg a benne levő csillagok (és minden más anyag) mozgását."
Pontosan így van.
A galaxis középpontjában nincs egyetlen égitest sem. Főleg nem feketelyuk, mert ilyen állat nem is létezik.
Viszont van valami sokkal érdekesebb a galaxis közepén, amit a csillagászok sem tudnak.
„A csillagászatban az az érdekes, hogy a megfigyelő nem egy pillanatnyi képét, állapotát látja a világnak.
Minél távolabbra néz térben, az elektromágneses hullámok véges terjedési sebessége miatt időben is egyre távolabbra lát.
Így nem kell milliárd évekig végezni a megfigyelést, mert egyszerre láthatók a csillagok, galaxisok különböző fejlődési állapotai, keletkező csillagok, fiatal csillagok, idősebb csillagok, életük végén járó csillagok... és a galaxisoknál is ez a helyzet, sokféle van a katalógusban, 2., és 1. populációs csillagokkal, spirálok, elliptikusak, összeütközők, fiatalabbak, idősebbek...”
Az idézet számomra azt igazolja, hogy a TÉRIDŐ nem egy elméleti fikció, hanem a (fizikai) valóság része. Azzal, hogy egyszerre tapasztalunk különböző létállapotokat, különböző távolságokat, egy közvetítő fényközegnek a segítségével, amely a különböző rezgésállapotokat egyszerre tartalmazza, de a tapasztalás eszközeivel (szemünk, agyunk, detektorok) azok, kiszelektálhatók belőle. Ebből rakódik össze a valóságról alkotott képünk, ami szubjektív, mert (még szerencsére)
„A keringés és a forgás nyilván az eredeti, por-, és gázfelhőig vezethető vissza, ami kavarog, aztán egy része összeáll csillaggá, meg bolygókká... Közben a keringés, forgás természetesen alakul ki, számítógépes szimulációkkal a folyamat modellezhető.”
Az természetesnek tűnik, hogy egy por és gázfelhő forgásba jön a téridőben, mert van rá hely. De mitől jön forgásba egy elektron? (spin) Mitől kering valami (elektron) felhőként egy mag körül, amely magok maguk is forognak a saját tengelyük körül? Ezt is lehet számítógépen szimulálni?:-)
Mégpedig az, hogy amit most látunk 'az égen', az csak 'kérészéletű' megfigyelési időtartamunk (pár ezer év... ;) alapján kigondolt rend-szer, és amiről azt gondoljuk -mert pillanat-nyilag azt látjuk..-,"
.
A csillagászatban az az érdekes, hogy a megfigyelő nem egy pillanatnyi képét, állapotát látja a világnak.
Minél távolabbra néz térben, az elektromágneses hullámok véges terjedési sebessége miatt időben is egyre távolabbra lát.
Így nem kell milliárd évekig végezni a megfigyelést, mert egyszerre láthatók a csillagok, galaxisok különböző fejlődési állapotai, keletkező csillagok, fiatal csillagok, idősebb csillagok, életük végén járó csillagok... és a galaxisoknál is ez a helyzet, sokféle van a katalógusban, 2., és 1. populációs csillagokkal, spirálok, elliptikusak, összeütközők, fiatalabbak, idősebbek...
A megfigyelőnek egy ember életét sem kell évtizedekig végig követnie ahhoz, hoyg tudja, hogy néz ki egy csecsemő, hogy egy kisgyerek, egy nagyobb gyerek, egy serdülő, egy fiatal ember, egy középkorú, egy öreg, egy aggastyán... Mert egyszerre ott van körülötte mindegyik fázisa az emberi kornak, ha jól figyel, megláthatja.
Vannak dolgok, amik a saját tengelyük körül forognak. Kérdés", hogy mitől? "
.
A keringés és a forgás nyilván az eredeti, por-, és gázfelhőig vezethető vissza, ami kavarog, aztán egy része összeáll csillaggá, meg bolygókká... Közben a keringés, forgás természetesen alakul ki, számítógépes szimulációkkal a folyamat modellezhető.
Egy nagyobb tömeg felé mozgó dolgok alapból spirálozva esnek befelé, egy fekete lyuk akkréciós korongja is ilyen... A válasz lehetne "a gravitáció", de az ősi por-, és gázfelhőkben sokkal összetettebb kölcsönhatások vannak, surlódás, elektrosztatikus erők, fszmtudja, még mik, amelyek a mozgásokat, az folyamatokat befolyásolják.
.
"Egy galaxis nagyon sok dolgot tartalmaz, amik mind mozognak valamilyen láthatatlan tengely, forgáspont körül. Ez lenne a központi fekete lyuk a téridő szövedékén? A galaxis legnagyobb szingularitása, ami egy más”dimenzióba” vezeti a felszippantott anyagot? Miközben azok tömegét megőrizve, magához „láncolja” láthatatlanul az egész galaxist? "
.
A galaxist nem a központi feketelyuka tartja össze, a mi Galaxisunk sem a központi feketelyuk köről forog, a saját tömege (a sötét anyaggal együtt) határozza meg a benne levő csillagok (és minden más anyag) mozgását.
Amikor a középponttól adott távolságra keringő csillag mozgását elemzik, nem is a központi feketelyuk tömegét veszik figyelembe, hanem azt, hogy a Galaxis tömegéből mennyi van a csillag pályáján belül, és mennyi van kívül, és ezek a tömegek hogyan hatnak a csillagra.
Ezért a csillagok egy galaxisban nem is úgy keringenek, mint a bolygók a Nap körül, máshogyan változik a csillagok keringési sebessége, ha a középponttól megyünk kifelé a galaxis széle felé.
Sőt, a sötét anyag (vagy a gravitáció nagy távolságban más törvény szerinti működése, ez is lehet, bár...) miatt még annál is másabbul. :)
"Még az is elképzelhető, hogy egy diffúz felhőben kialakuló csomó/pont körül jön forgásba minden, ami végül egy többkarú spirálban válik láthatóvá. Majd lecsorog a lefolyón, (a nagy fekete lyukon) a másik univerzumba, ahol azt éppen a keletkezéseként fogják feltüntetni a kozmológusaik."
Már persze, ha valóban léteznek "fekete lyuk"-ak.. ?! (a 'világűrben'... ! ;) Mert destrukt 4378 szerint a "fekete lyuk"-ak, csak "mesék" ! ;-)
(azért érdekelne kedves cseik, hogy a Kettős Elemes Univerzum hipotézise 'szerint', 'létezhetnek'-e "fekete lyuk"-ak ?! ;) ;-o
Mégpedig az, hogy amit most látunk 'az égen', az csak 'kérészéletű' megfigyelési időtartamunk (pár ezer év... ;) alapján kigondolt rend-szer, és amiről azt gondoljuk -mert pillanat-nyilag azt látjuk..-, hogy 'stabil', hosszantartó forgás vagy "spirál alakzat", az valójában -az 'eszement bonyolult', kaotikus garavitációs erők 'összjátékaként', eredőjeként-, 'párszázezer' év múlva már csak, egy alaktalan 'katyvasz' lesz...”
Még az is elképzelhető, hogy egy diffúz felhőben kialakuló csomó/pont körül jön forgásba minden, ami végül egy többkarú spirálban válik láthatóvá. Majd lecsorog a lefolyón, (a nagy fekete lyukon) a másik univerzumba, ahol azt éppen a keletkezéseként fogják feltüntetni a kozmológusaik. Persze ha lesznek egyáltalán.;-)
"Vannak dolgok, amik a saját tengelyük körül forognak. Kérdés, hogy mitől? Egy külső erőhatástól, vagy önmaguktól? Aztán vannak dolgok, amik egy náluknál nagyobb dolog körül keringenek, egy „láthatatlan kötéllel” összekötve. Ezeknek is van forgástengelyük, ami nem mindig azonos a nagyobb dolog tömegközpontjával, vagyis egy láthatatlan pont/tengely körül forognak. Egy galaxis nagyon sok dolgot tartalmaz, amik mind mozognak valamilyen láthatatlan tengely, forgáspont körül."
De 'elképzelhető' egy másik nézőpont is... !
Mégpedig az, hogy amit most látunk 'az égen', az csak 'kérészéletű' megfigyelési időtartamunk (pár ezer év... ;) alapján kigondolt rend-szer, és amiről azt gondoljuk -mert pillanat-nyilag azt látjuk..-, hogy 'stabil', hosszantartó forgás vagy "spirál alakzat", az valójában -az 'eszement bonyolult', kaotikus garavitációs erők 'összjátékaként', eredőjeként-, 'párszázezer' év múlva már csak, egy alaktalan 'katyvasz' lesz... ;-)
Vannak dolgok, amik a saját tengelyük körül forognak. Kérdés, hogy mitől? Egy külső erőhatástól, vagy önmaguktól? Aztán vannak dolgok, amik egy náluknál nagyobb dolog körül keringenek, egy „láthatatlan kötéllel” összekötve. Ezeknek is van forgástengelyük, ami nem mindig azonos a nagyobb dolog tömegközpontjával, vagyis egy láthatatlan pont/tengely körül forognak. Egy galaxis nagyon sok dolgot tartalmaz, amik mind mozognak valamilyen láthatatlan tengely, forgáspont körül. Ez lenne a központi fekete lyuk a téridő szövedékén? A galaxis legnagyobb szingularitása, ami egy más”dimenzióba” vezeti a felszippantott anyagot? Miközben azok tömegét megőrizve, magához „láncolja” láthatatlanul az egész galaxist? Miért tűnik el az anyag, és miért marad meg a tömege?
Azt mondja a fáma, hogy az anyag egy skalármezőből csapódott ki, aminek egy másik nevű skalármező adott tömeget. Ez a „mező” akármi, honnan veszi a tömeget, ha az nem veszik el a később keletkező szingularitásokban? Ha az energia univerzálisan nem megmaradó mennyiség, akkor hogyan konvertálható át tömeggé? Lenne még pár kérdésem, de azok már akkor rosszak lesznek, ha a képernyőn megjelennek.;-)
őszszakál 4374 "A te fényközeged mikor lesz itt bemutatva, elmagyarázva??? A könyveidről már nem is szólva.;-) "
destrukt 4377 "Valamikor régen valóban azt terveztem, hogy itt mutatom be. De többen lebeszéltek róla azzal, hogy a fórum erre nem alkalmas. Megfogadtam a jótanácsot."
De miért ?! Ha jól megalapozott, és 'védhető logikájú' az elméleted, akkor nincs mitől tartanod..!
Ahogy pl. cseik is is bemutatta itt az index fórumon az alaposan átgondolt, és jól védhető Kettős Elemes Univerzum hipotézisét, sőt!, a 'külső' kérdésfeltevések által, még benne is tovább 'csiszolódott' az elmélet részletei... ;-)
"Lehetsz akármilyen zseniális oktató, nem fogod tudni a csimpánzoknak eljelelni a határidős tőzsdei ügyletek logikai rendszerét. Egyszerűen a csimpánzok fogalmai nem elegendőek ilyen komplex idea befogadására."
Azért, 'nem annyira' "komplex" az... ! Sőt!
(bár egy 'gyűjtögetős' állattal -pl. mókus-, inkább próbálkoznék..! ;) ;-)
Szerintem el tudná magyarázni, de te nem értenéd meg. Akkor meg minek? Falrahányt borsó...
Vannak intellektuális szintek, amiket e legbriliánsabb tanár vagy ismeretterjesztő celeb sem tud áttörni. Lehetsz akármilyen zseniális oktató, nem fogod tudni a csimpánzoknak eljelelni a határidős tőzsdei ügyletek logikai rendszerét. Egyszerűen a csimpánzok fogalmai nem elegendőek ilyen komplex idea befogadására.
Ezért aztán senki sem próbálkozik közgazdaságtant jelelni a csimpánzoknak. Mert minek?
