Vitatott eredetű. | 1 Valószínűleg származékszó. | ⌂ A →bujt² szóból keletkezett -ár névszóképzővel. Az eredeti jelentése ’hajtó legény, marhahajcsár’ lehetett.
Fiktív tőből keletkezett származékszó. | ⌂ A tő ismeretlen eredetű, és összefügghet a →bolyong szócsalád tövével. Végződése feltehetőleg műveltető képző. A ’mozog, megy, jár’ > ’rávesz vkit vmire’ jelentésváltozáshoz vö. buzdít (→buzog), →indít stb. Ma leginkább a →fel igekötővel használatos.
Nem az ostrom a lényeg, hanemegy rakat "besenyő" településnév, amely mégsem török eredetű - pl. Koppány somogyi birtokainak szomszédságában, vagy a borsodi Vata által uralt területekkel.
A legősibb a finnugor eredet, nem a török és végképp nem a szerb horvát, pl. a baj szavunkra.
Vajta és vatta (Vatha, Woytha, Watha, Bata) településünk:
Látható, hogy fgr. võita-ból szabályosan lett magyar vajta (A fgr. *o > m. i hangváltozáshoz vö. →faj : →fiú; vö. foγȧ > foá > fojá)
A →fiú szóhasadásos párja lehet. A szó toldalékolt alakokban keletkezhetett, pl. foγȧ > foá > fojá. A j-s alak elvonással jött létre. A szóhasadás még az ősmagyar korban mehetett végbe. v.ö. baγatur ’jó’; kipcs. bahadur ’bátor; hős’; oszm. bahadır ’ua.’, batır ’bátor, hősies’; kaz. batı̈r ’bátor’; stb
Tehát az eredeti alak βoj+ta, βoj+tu - vojtuból pedig úgy lett vajda, ahogyan a hajtóból hajdú.
ÚESz: Vív: Vitatott eredetű. | 1 Örökség a finnugor korból. | ≡ Finn voi- ’képes, bír, megtehet’, voitta- ’felülmúl, legyőz; kap, nyer’; észt või- ’képes, megtehet’, võita- ’legyőz, leküzd; (játékban) nyer, üt ‹kártyajátékban›’, võitle- ’harcol, küzd’, [fgr. *βoje-’képes, bír’]. A jelentésekhez vö. zürj. (Sz.), (P.) vermi̮- ’képes, bír; leküzd, legyőz ‹birkózásban›’. A fgr. *o > m. i hangváltozáshoz vö. →faj : →fiú; vö. még haj (→héj) : →hiu. 2 Onomatopoetikus eredetű. | ⌂ A →vaj², vajik (→vajúdik), ill. a →vijjog tövével függhet össze. Az eredeti jelentése ’harc közben hangosan sikolt’ lehetett.▣ ⌂ Az eredeti változat mindkét származtatás esetében a ví lehetett. A szóvégi v, ill. j hiátustöltő hang. A vin változathoz vö. →fő¹, →rí stb.
A baj és a bátor szavaink is szóhasadással keletkezetek fgr. *βoje-’harcol, képes, bír - szavakból
ROOD : kereszt (régi) , feszület, hosszmérték neve ----------- RÚD a szavunk, feszületre anno "keresztrúd" is mondták, és valóban volt ilyen mértékegység is. Ráadásul a korábbi germán verziók még "ROD és RÖD" neveken is futottak. Írek RÓD mondják.
SPREAD : terjed, terjeszt, elterjed, szórás -------------- SZAPOROD a SPREAD .)) A nyelvünk már készre toldalékolta teljesen. De már a régi görög "SZPEIRÓ" is annyi mint SZAPORA. Magyar nyelv képezte és ragozta.
Az angol inkább a mássalhangzók torlódásában bízott, hátha így saját szónak tűnik a ragozott magyar.))
CAPACITATE : alkalmassá tesz, képesnek minősít (valamire) ------------------ Ez itt magyar műveltetést használ.)) Igen, ez a KÉPESÍTTETŐ szavunk pontosan átírva. Szótő KÉP--CAP aztán 4 x (!) képzett már a nyelvünk azt követően.
És ez "kapacitás" dolog megváltozva visszakerült a nyelvünkbe, "képesség" értelemben használjuk továbbra is, mint teljesítőképesség vagy épp befogadóképesség szinonimájaként. Mondhatjuk hogy "átvettük" a saját szavunkat módosítva, és így gazdagítjuk a szókincsünket.))
DART : nyíl, dárda --------- DARTS játékot bizonyára ismerjük. DÁRDA változott DART formára, végül is még a darts nyilak is amolyan kis dárdák.
A latin még DARDUS mondta anno, ez a DÁRDÁS szavunk pontosan. De az "old english" is DEAROD használt, ami a DÁRDA eltekerve kicsit. A spanyol/olasz ma is DARDO , a mai angol szó már egy lerövidült dolog.
A szóképzés módja meg vitathatatlanul hazai : bár-d, bor-da, banda, bunda, bendő, csor,da, csár-da, fer-de, forda, gár-da, hor-da, jár-da, monda, mende, zár-da, szer-da, ver-de, várda, és a többi, ezekből van nekünk rengeteg...
A szóelem láthatósága miatt írtam így "ketté törve." Egybe írják vagy így is sokszor látni : TE-NO-HIRA
Sőt még a szimpla HIRA is használatos ugyanilyen értelemben. De ha már kint van az írásjel akkor még valami, ami kimaradt a témából de akartam :
Ez a bizonyos jellegzetes első írásjel ami a kínaiaknak is megvan, ez a pálmalevél és a nyitott tenyér hasonlóságán alapul, ezért van egyszerre pálma(levél) és "kéz" jelentése is.
És ugyanebből az okból használ a fél világ a "tenyér" szóra egy másik magyar szót a PÁLMA szavunkat.
A fa lombja vagy levele okán ami a nyitott tenyérre emlékeztető.
Ezek a "palm, palmo, palme, palma" és egyéb hasonmások mind a PÁLMA szavunkat használják fel erre...
Fejér vármegye és az egész Közép-Dunántúl legdélebbi települése,[6] Cecétől délre helyezkedik el.
Nevét feltehetően arról a Vajta besenyő vezértől kapta, aki a Gesta Hungarorum szerint még Kijev alatt csatlakozott a magyarokhoz. Vajta nemzetsége egy részével a Sárvíz mellékén Anonymus szerint "számtalan néppel" letelepedett.
THENAR : tenyér ------- TENYÉR szóból nyilván. A hangalakot az antik görögöknél is használták és erre hivatkoznak az angolok. A magyar szóról diszkréten hallgatnak.)) Legalább is ott ahol ezt néztem.
Világszerte megvan ez a magyar képzésű szavunk, de ma már főleg az "old" nyelv verziókban inkább a TENNAR és ehhez hasonlók, viszont a japánoknál például még ma is TENO-HIRA .
Ugyanakkor az egész világ használ egy szót jelenleg is , amit épp a magyar TENYÉR szóból hoztak létre, és ez megint egy olyan dolog amit a magyar nyelv tud értelmezni : TENISZ nevű labdajáték ! "old french" még TENIR mondta ami pontosan a mai TENYÉR szó mása. A tenisz ősét még ütő nélkül játszották és tenyérrel !
EJECT : kivet, kiszór , kidob, kilő, kirak --------- ERESZT a pontos magyar ragozott kész szavunk, az általuk hivatkozott "latin" források is már a mi szavaink átírt formái .
WASH : mos ------------------ Először is leszögezendő hogy a két szónak nincsen etimológiai kapcsolata. Csak mert efféle dolog is terjed mindezt amiatt. Itt nem a kezdőhangok cserélődtek ki, mint írja ezt akár egy több könyves író is, ez már megint nem jó összepárosítás . Különböző gyökerűek a szavak.
WASH mögött a VÍZ szavunk van ! Vízzel kell mosni . Ősidőkben patakoknál és folyóknál mostak, VÍZEN és VIZEKEN mostak, germánul WASCHEN és WISCHEN illetve WASCAN és WASKANA formák jól emlékeznek erre. Magyarul persze.))
Más kifejezések is arról árulkodnak hogy a VÍZ van emögött, egy példa :
WASH-TINT : vízfesték --------- Magyarul VÍZ-TINTA amit a britek erre mondanak méghozzá magyar nyelven.)) A németek WASSER- WäSCHER szavai közt jóformán nincs is különbség, persze hiszen VÍZZEL van dolgunk mindkét helyen.
Jöjjön egy összetett magyar szavas kifejezésünk igeképzővel és határozói igenévvel ellátva . Csak mindez angolosra átírva :
ASSOCIATIVE : társuló, társító, csatlakozó -------- ÖSSZEKÖTVE jelen esetünkben, a latinoknál (is) olykor előfordulnak ÖSSZESÍT értelemben is hasonló hangalakú szavak.
ASSOCIATE PASTOR : protestáns segédlelkész ----------- Magyarul ő az ÖSSZEKÖTŐ PÁSZTOR .)) Ugye lelkiPÁSZTOR is szokás még ma is hívni a lelkészeket.
Üzlettársakra is használatos a szó, és az üzletek is köttetnek...
Bár annyit pontosítanék hogy ez a SHATTER amire "összetör" dolgot mondtam, az valójában inkább talán a SZÉTTÖR átírása lesz. Ugye nyelvünkben a két kifejezés gyakorlatilag eleve felcserélhető. Hallani tőlünk így is úgy is a beszédben. A lényegen ez mit sem változtat, de tán így pontosabb és akkor még a hangalak is jóval közelebbi. SZÉTTÖR--SHATTER Ja, így jobbnak tűnik.
A FÖLD--FIELD meg annyira összefüggő hogy nyugodtan nevezhetjük egyezésnek is, a germán nyelvekben (is) voltaképp mindenhol megvan a szó és mind a FÖLD szavunk elváltoztatott külalakjáról van szó.
A holland VELD, a svéd FälT, norvég VOLL, dán FELT, német WEID és a FELD mind a FÖLD .
A német nyelvben még külön említést érdemelnek a sváb és bajor nyelvjárás szavai erre :
Sváb : FäLD
Bajor: FOID, FÖJD --------------- Ezek a legközelebbi hangalakok a FÖLD szavunkra, illetve a német FELD .
Maga a FÖLD szót meg a magyar nyelv tudja csak értelmezni, a FEL és FÖL , illetve a FED és FÖD szavak választ is adnak az egészre...
A G, L, "sátor" része az égbolt, (Óg király székhelye) a vonal, vonalak pedig a világoszlop.
Egy és két vonallal is szokásban volt megrajzolni a világoszlopot. A világoszlop Isten fája, az Istennel azonos jelkép.
Csekély a valószínűsége, hogy egy lófejet jelenít meg az L. A hasonlóság megtévesztő.
Az S viszont a világ négy sarkán álló világhegy jele, de más őskori vagy ókori (attól függ, hogy hol húzzuk meg a határt) felfogásban középen áll és belőle tör felefelé a világoszlop.
az össze megtalálható a szláv nyelvekben, meg IE és kaukázusi, meg egy-két urali nyelvben, de a shatter-t még az angolok se tudják honnan jött (feltételezik h szk- volt)
mert nincs más. illetve van egy unicode old hungarian, ami nekem nem jelenik meg, lehet windows 11-en már alapból megy, nem tudom.
szerintem az eredeti jelek ilyesmi mértani ábrák lehettek* (a többségük, az unicode hiányosságaival), a magyar a dőlt jeleivel már sajátosságokat hordoz.*pl a D T Gy jelei közti összefüggések, I í J jelek, de a G L rovás közti hasonlóságot ez a jelsor nem adja vissza (és nem is értem mi az oka a G L hasonlósáságának)
SPOTTY : piszkos, foltos, pöttyös ----------------- Ez voltaképp a PÖTTY szavunk, csak a szó elejére betettek egy S hangot előtétnek. Melynek célja rejtély, de talán épp az a szándéka ennek hogy saját készítésű szónak tűnjön a magyar alapszó.))
SHATTER : összetör és összetör-ik ------------- Na mi ez itt ?... )) Az Ö kezdőhang nélküli (ö)SSZETÖR szavunk módosítása van előttünk. ÖSSZETÖR---SHATTER átírás itt a történet. Igeképzős összetett magyar szóból van az egész !
A spanyol ESTALLAR ugyanez volna, az albán SHKATÉRROJ erősen torzult, de még felismerhető azért. Pandzsábi igekötő nélkül TÖRANÁ formát is ismer, az arab nyelv egyik szava erre BAETHAR ami mögött a BETÖR szavunkat ismerhetjük fel. Hasonlóképp is ejtik ki valamennyire, magyar fül számára egy igen erőteljesen beszédhibást idéző verzióban mindezt előadva.
Angol szavak mögötti magyar kifejezések. Némely "latin" előzménnyel persze. Nyelvünk már képezte és toldalékolta is őket :
GASOSCOPE : gázjelző --------- GÁZOS-KÉP a szavunk pontosan. GÁZOS--GASOS változtatták el , a KÉP meg COPE módosult. (jelen esetben) Csak át van írva.)) Jól látszódik minden.
PETITE : kicsi, alacsony nő, törékeny nő. ------------------ Pontosan a PICIKE szavunk átírása ez a PETITE, magyarul ragozott kifejezés kicsinyítőképzővel.
A "szakma" ezt egy szinte egyező alakú "francia" szóra vezeti vissza és 18. század végére datálják.))
Igen, tényleg megvan nekik nem is ez a lényeges. Az a lényeges hogy vajon a francia nyelv hogyan építené fel ezt a szót. Elmondom hogy sehogyan sem, mert a PICIKE készre toldalékolt szavunk lett PETIT(E) , egyszerűen csak átszerkesztették kicsit a hangalakot. Ennyi ez a történet.))
GLOW : izzás, ragyogás, lelkesedés, hevülés, parázslik, lángol --------------- Ez pontosan a magyar GYÚLÓ szavunknak az átírt verziója. Képzett és már ragozott kifejezésünk. A dupla W trükk az biztosan azért kellett hogy saját készítésű szónak tűnjön.))
Ha hozzáírom ezt a magyar GYÚLÓ szóhoz, akkor GYÚLÓW , így már van egy amolyan hibrid szavunk. Jól látszik minden, a GYÚLÓ--GLOW formára módosult, pontosan ugyanaz a dolog mindkettő, azaz egy magyarul képzett/ragozott kifejezés.
ALLOCATED : kiosztott --------- Ezt most kiselőadás nélkül ( igen könnyen igazolható) , elég csak egymás mellé tenni őket hogy ELOSZTOTT-----ALLOCATED , igekötős magyar összetett szó többszörösen toldalékolva. Magyar ragozta, magyar képezte...
attól függ honnan nézed. vagy milyen definiciot adsz neki. miből indulsz ki.
lehet azt nevezni gyöknek, ami egy fogalomkör.
meg lehet azt nevezni gyöknek, ami a szóalakja / hangtani alakja (hangtani mátrix v. hangzóköteme)
és ez mindkettő lehet egyszerre igaz.
a szóbokrok ügye
az ugye a fogalmi szekvencia, azaz hogyan változik a fogalom / értelem az idők során (újabb szóalakok keletkezésével)
a magánhangzókról van egy-két jellemző, mondjuk a hangrend, meg modjuk vizsgálható hangsor szempontjából.
nekem van olyan sejtésem (amire már utaltam elébb valahol) hogy a rovás jeleinek köze van a evilági értelmének a hangoknak és szavaknak. elvileg a keleti hun írásmód is valahogy igy alakul(hat)ott ki, a kínai és japán. azt olvastam valahol, h a hun és han, ugyanazokat a jegyeket használta (így el tudták egymást olvasni), de máshogy ejtették.
Itt látszik, hogy mennyire égető szükség lenne az ősgyökök tisztába tevésére.
Egyetértek V. Csabával, hogy az egy mássalhangzós ősgyök az bizony egyetlen egy fogalomkört foglal magába.
Minden további, ősgyökökből szerveződő ún. (Maráczosan) teremtő két mássalhangzós gyök már kezd kilépni ebből az ömlesztett fogalomkörből, és ez az oka annak, hogy szóbokra tagolódnak a szavaink.
Továbbá itt vannak a magánhangzós ősgyökök, amikről valójában csak találgatások vannak.
Nem tisztázott a magánhangzók szerepe a szóalkotásban.
Nem véletlen, hogy az a buca buga is. Ki hogy szereti.
Én pl. bugának ismerem a tovább feldolgozandó, hengerelendő acéltömböt.
"busa tehát a vas szóból ered és tömört, szilárdat, tömeget jelent"
Ezt ilyen biztosan nem lehet állítani. Nagy szóbokra van a változatainak, a felpúposodásra, duzzadásra.
Fordítva is megeshetett, ha a gyök előbb keletkezett mint a vas vagy rézolvasztás.
"(bus-a) mn. tt. busát. Nagy zömök fejű, fölfujt ábrázatu. Busa gyerek. Busa képü. Átv. ért. önfejü, makacs. Mennyiben a fej tulajdonságára vonatkozik, a török bas-hoz hasonlítható, mely fejet jelent. Egyébiránt a duzzadtság, fölfujtság alapfogalmából kiindulva hasonló a német Baus (back), bausen Bausch, svéd pösa (felfúni) szókhoz. Ide tartoznak a magyar buzma, duzma, duzmatt is. V. ö. BÚSA."
ótörök jövevényszónak álcázzák a bokát, a bogot meg nem! :)))))))))))
Az okát is tudom... mert a finnugristák csan nk-s szavagból vélelmezik a g hang kialakulását. Ezért vágják el az ÖSSZES török-magyar szóegyezést!
--
ÚESz: bog: Valószínűleg örökség a finnugor korból. | ≡ Vog. (Szo.) pɔ̄χlip ’gomb’; osztj. (DN.) poŋχəl ’csomó ‹a fán›’; zürj. (Sz.) bugi̮ľ ’szemgolyó, szem’; md. pokoľ (E.) ’csomó, rög, darab’, (M.) ’gombolyag’; finn punka ’kövér, testes ember’; lp. (norv.) bug'ge ’púp, feldagadt, felduzzadt dolog’ [fgr. *puηka vagy *poŋka: ’csomó, duzzanat, dudor’]. ⌂ A magyar szó eleji b-hez vö. →bal; a fgr. *ŋk > m. g hangváltozáshoz vö. →dug, →mag stb. Az 2. jelentés valószínűleg metafora: az íz és az ág is gyakran bütykös. ⚠ Az ótörökből való származtatása kevéssé valószínű.
Ráadásul itt az nk-s változatot is produkáják. Tehát érthetetelen.
"Ótörök jövevényszó. | ≡ Csag. bakay ’a birka sípcsontja’; kirg. bakay ’a pata feletti csontok’; kum. baqay ’ua.’; stb. Megfelelői a mongol és mandzsu nyelvekben is. ⌂ A magyarba átkerült alak a *baka lehetett. A boka első szótagi o-ja elhasonulással jöhetett létre; vö. →pogácsa, →pogány stb. – A 4. és 5. jelentés főleg a baka változathoz kapcsolódik. ≂ Tisztázatlan idetartozású a (N.) bokázófúró ’egy fajta fúró a kerék küllőinek készítéséhez’ (1696: SzT.), amely Erdélyben ismert tájszó."
Miközben itt a bog:
ÚESz: bog: Valószínűleg örökség a finnugor korból. | ≡ Vog. (Szo.) pɔ̄χlip ’gomb’; osztj. (DN.) poŋχəl ’csomó ‹a fán›’; zürj. (Sz.) bugi̮ľ ’szemgolyó, szem’; md. pokoľ (E.) ’csomó, rög, darab’, (M.) ’gombolyag’; finn punka ’kövér, testes ember’; lp. (norv.) bug'ge ’púp, feldagadt, felduzzadt dolog’ [fgr. *puηka vagy *poŋka: ’csomó, duzzanat, dudor’]. ⌂ A magyar szó eleji b-hez vö. →bal; a fgr. *ŋk > m. g hangváltozáshoz vö. →dug, →mag stb. Az 2. jelentés valószínűleg metafora: az íz és az ág is gyakran bütykös. ⚠ Az ótörökből való származtatása kevéssé valószínű.
