Keresés

Részletes keresés

Topikcím:A Martinovics-összeesküvés
Topikleírás:A minap néztem utána, hogy az ún. "magyar jakobinusok" összeesküvésében milyen szerepe volt a névadó személynek. Habár utólag mártírként kezelték (mint Kossuth vagy Petőfi), sőt a marxista "történelemtudomány" még az osztályharcos kétes dicsőségével is megillette, Martinovics Ignác valószínűleg nem volt több egy egyszerű rendőrspiclinél. Szerb származásúként előbb rátért a római katolikus hitre, majd a ferencesek közé állt, ahonnan aztán később a felvilágosult materializmus által megihletve lépett ki. Nyíltan vállalt ateizmusa sem zavarta abban, hogy szászvári apátként élte az életét, később pedig zágrábi prépostnak is jelentkezett. Végül II. Lipót titkosrendőrségében kötött ki, ahonnan azonban az uralkodóváltás után rövid úton kipenderítették. Állástalanként túlbuzgó igyekezettel, három alkalommal is feljelentette a Pest-budai olvasókör tagjait, de jóformán ügyet sem vetettek rá. Ekkor egy váratlan húzással úgy döntött, inkább beáll a szervezkedők közé és maga teszi életképessé az addig szervezetlen mozgalmat. Kiépített földalatti hálózatot szervezve megalapította a két jakobinus társaságot, irányításukat pedig egy-egy főigazgatóra bízta. A mozgalom terveiben a francia forradalom mintájára szervezett felkelés szerepelt, amint a kellő létszámot elérték volna. Kb. háromszáz főnél a számláló megakadt, amikor Martinovicsot egy bécsi razzia során, véletlenszerűen rajtakapták és letartóztatták annak a Franz Gotthardienak a házában, aki az osztrák "jakobinus mozgalmat" vezette, nem mellesleg korábban II. Lipót tikosügynökségének irányítója volt. Martinovics hamar vallott, I. Ferenc császár rendíthetetlen hívének vallva magát, korábbi pálfordulásai alapján azonban már senki sem hitt neki. A továbbiakat akár az általános iskolai tankönyvből is ismerjük: 1795. május 20-án a Vérmezőn négy társával együtt kivégezték. A "jakobinus" név mint vád ragadt rájuk, egyébként semmi közük nem volt (eszmei értelemben sem) a hasonnevű franciákhoz, pusztán annyit jelentett ez akkoriban, mint mondjuk az ötvenes években az "osztályellenség." Kétes hírneve ellenére Martinovics Ignác józsef bevonult a panteonba, mint a későbbi reformmozgalom előfutára. A szerepét taglaló iratok eltűntek, valószínűleg kellemetlen lett volna az uralkodó számára, hogy olyan embert végeztek ki, aki legalábbis elég szubjektív módon titkosügynöknek tekintette magát. Szerepének és az egész mozgalomnak az átértékelése még várat magára; annyi biztos, hogy a régi vélekedéseket mindenképpen érdemes felülírni.
Kulcsszavak:
Megjegyezhető URL:
Kép: [nincs]
Létrehozó:petey t
Létrehozás dátuma:2004.09.28 15:24
Státusz:aktív
Index Fórumok

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!