Szia!

Néhány napig nem volt netem, meg sok minden összejött, nátha meg magánéleti gondok, de azért elolvastam amit írtál és emésztgettem. Sok minden így már érthetőbb, köszi a segítséget.
Nem akarnék senkit a gondjaimmal terhelni, de nagyon nehéz volt az elmúlt félév , remélem már lassan vége a balszerencse áradásának. Minden szenvedés ellenére nagyon sok mindent sikerült megtanulni, megérteni, nagyon nagy tanulságokkal is szolgált ez az időszak. A napokban döbbentem rá arra, hogy a fantáziám segítségével milyen jól el tudok menekülni a valóságból, anélkül, hogy bármi közöm lenne a narkotikumokhoz, vagy az alkoholhoz. (Mindkettőt utálom.) Bistey Zsuzsa előadását hallgattam tegnap előtt és azt mondta, hogy Lucifer elrabolta Szófiát,- aki úgy tudom, hogy a képalkotás képessége bennünk- és csinált belőle fantáziát. Tudnál erről valamit mondani? Mire jó a fantázia? Úgy tapasztaltam, hogy a kreativitás inkább a tudat és a tudat-feletti kommunikációja, nem biztos ez, de erre gyanakszom, tehát a fantáziának szerintem nincs szerepe az alkotásban. Van viszont egy kolléganőm, aki nagyon sokat mesél, őrülten érdekes, színes dolgokat, nagyon szeretem hallgatni, de erősen gyanítom, hogy amiket előad, azok az esetek igazából nem történtek meg, mégis döbbenetes érzés, hogy milyen folyékonyan adja elő őket.