Bocs, ez a dolog csak ott lenn Délen működik így. Ennek az országnak volt egy - Európában is kiválónak minősülően megtervezett - vasúthálózata, amelyet a trianoni béke sem tudott teljesen tönkretenni. Sőt, azt követően további - tényleg racionális - fejlesztések révén (noha akkor még sem villamosítás, sem energiaválság motivációként nem jött szóba) további okos fejlesztések történtek.

Ma, amikor a világon mindenütt a fosszilis energiával spórolnak, nálunk csak tüzet oltanak (néha fosszilis energiával) rossz diagnosztika alapján.

A magyar spórol, a jövedelme ötöde-tizede a bécsi polgárnak, de bécsi árszint fölött veszi meg a magyar Pick-szalámit (már, aki veszi!). Következésképp kiszámítja, hogy harmadmagával olcsóbb Sűlysápról a Keletibe utazni kocsival (beleszámítva még a New York-i szintű parkolási díjat is), tehát kocsival megy. Mert a MÁV pazarló, mert kúúúúúrva nagy végkielégítéseket fizet, mert túlfoglalkoztat, mert ... mindegy, no meg mert csak.

Nem ketten utaznának azon a vonaton, ha a tulajdonos állam egy hozzáértő és nem politikai alapon kiválasztódott menedzsment segítségével működtetné az egész kócerájt, no persze ennek feltétele az is, hogy az egész ne legyen kóceráj. Ez utóbbi viszont tudatos állami beruházást igényelt volna.

Na de mibul?

Következésképp eljutunk oda, hogy a skót honpolgár, aki a török Riviérára készül vonattal nyaralni, Bécsben bérel egy repülőt, majd Nagyváradon visszaszáll a Balt-Orient expresszre.