Kedves Repanse!

 

Két dologra gondoltam:

1, a megismerés és a lét szempontjából:

Gondolom hallottál már róla, hogy van emberi gondolat és van kozmikus gondolat.

Nos a kozmikus gondolat az, amit szerintem Platon ideának nevezett.

Idea alatt én is ehhez hasonlót értek, azaz olyan eleven szellemi szubsztanciát, ami a kozmoszban van, azaz a szellemi kozmoszban. Ezt észleljük át nem látott módon a mindennapi gondolkodásban és e folyamat eredménye a halott emberi gondolat. Azaz az emberi gondolat szegényes képe a kozmikus gondolatnak.

 

A kozmikus gondolat közvetlen módon az intuícióban ismerhető és látható meg.

 

De biztos hallottál már éteri gondolkodásról is. Ezt étertestünkben, fizikai agytól teljesen függetlenül végezzük - ha képesek vagyunk rá. Ennek az eredménye is már valamilyen eleven szubsztancia. Éteri szubsztancia. Ez a kozmikus gondolatnak éteri megfelelője. Az emberi gondolat egyébként a fizikai megfelelője.

 

Az éteri gondolat az inspirációban és imaginációban élhető át.

 

Az emberi gondolat a tárgyi megismerésben élhető csak át.

 

2, a gondolat tulajdonosa szempontjából:

Az állatokban is vannak gondolatok...

 

Miből van a gondolat?

 

Semmiképpen sem energiából!

 

Az emberi gondolat csak képzet, halott kép a tudatban, ami a jelentését a kozmikus gondolattól kapja. Nincs realitása, de éppen emiatt ennek a használata révén lehetünk szabadok. (ami reális, az kényszerítő erővel bír)

 

Az éteri gondolat jelentést hordozó élet, elevenség, éteri szubsztancia a tudatunkban, ha imaginatív és inspiratív megismerésünk van.  

 

A kozmikus gondolat jelentést hordozó, önmagában is megálló realitás. Olyan szellemi szubsztancia, ami szellemileg él, és oka, de nem forrása a belőle, általa létrejövő dolognak. (A forrása ugyanis szellemi-isteni lény.)

 

(Még bennem sem tisztult le teljesen, de Steiner elég sok dolgot nyitva hagyott e téren, ha jól látom.)