Érdekes fickó vagy te!

 

Próbálj meg úgy viszonyulni azokhoz a dolgokhoz, amik szerinted nem igazak, mintha akár igaz is lehetne.

Persze aki olyan falat épít ki a maga fejlődése és megismerése elé, amit szavakban így fejez, ki, az bizony súlyos helyzetben van: "az igazág is csak egy szubjektív emberi absztrakció, és az egyéni érdekek ütközése révén alakult ki a tudatban." E logika szerint amit mondok, az csak szubjektív érvényű, amit xy mond az is szubjektív érvényű, amit Heidegger mondott, az is, amit te mondasz az is. Ha mindez igaz - mármint szubjektív értelemben igaz csupán! - akkor szépen demonstráltad, hogy minden krétai hazudik, és a krétai szerepét játszod.

Gondold át, ha az igazad miatt hadakozol, ami eszerint egyébként is legfeljebb szubjektív valami volna, miért  gondolod mégis, hogy neked van igazad? Akkor ugyanis mindenkinek igaza van a maga szubjektív voltából fakadóan. Másrészt viszont senkinek a szubjektív igazságáról nem tunánk eldönteni a magunk szubjektív iagzság-ítélő képességünkkel, hogy objektíven igaz-e vagy sem.

Egyszóval sikerült egy szép önellentmondásba keverni magad, amit egy kis logikával te is észreveszel.

 

Mint észrevehetted, én a tudományt többre becsülöm a filozófiánál. No nem sokkal, csak annyival, hogy a megfigyelésre többet ad, mint az utóbbi. Ha egy filozófus tudását nem tudja kamatoztatni a többi ember, akkor az a tudás kevesebbet ér, mint az, ami - bár rendszerszerű tudás (=antropozófia) a filozófiához hasonlóan, de megfigyeléseken alapul és társadalmailag sokféle módon is hasznos és alkalmazható. Tehát nem értelmetlen egy filozófus fejlődésben betöltött értékét összevetni egy másik emberével, aki az élet számos területén tudta tudományos kutatásait kamatoztatni. Mit gondolsz miért működik valami? Más meg miért nem tud működni?

 

Hogy a filozófia magsabbrendű volna, mint a tudomány?

Akár élhetsz is ebben a hitben, de a tényekhez igazodó megismerés előtt egyértelmű, hogy a hasznosságot nem bemondással kell megállapítani, hanem hogy mi haszna az életben, hol és mennyiben alkalmazható.

 

Remélem az ítéleteidet nem így szoktad hozni, mint a waldorfos példáddal. Mert ez arról árulkodna, hogy egy esetből következtetsz az összesre. Ez az előítélet és éretlen ítélkezés.

 

"Igen, Darwin tévedett is, genetikailag kivitelezhetetlen az elmélete, ugyanis a genetikai határ miatt punktuációs endolibrikumban kéne modelleznünk az evolúciót, ami csakis novelty gén posztulálásával egészülne ki, márpedig novelty gént még nem mutattak ki. Minderről Sti írt a Teremtés kontra evolúció topicban."

Ezel azt akarod állítani, hogy Darwin nem figyelt meg állatokat stb és nem ez alapján hozta meg elméletét? Mert csak erről beszéltem. Nem azt állítottam, hogy Darwin elmélete igaz.

Utánanéztem ennek a Stinek, az idevonatkozó írásainak. (két hsz. elég volt) Örömmel jelenthetem, hogy igaz a megállapítása a vadiúj génnel kapcsolatban. Ezt Steiner más szempontokból, alapvetően filozófiai-logikai szempontból tárgyalta, cáfolva hogy egyik faj kialakulhat a másikból.

Persze ne hidd, hogy azáltal, hogy van egy-két nagyon jó érv a darwinista ecolúcióelmélet ellen, akkor már nem is létezik evolúció. Ez naivitás volna. A tudomány nem így jár el, de a filozófia sem. Sokkal több szempontot megvizsgálnak.

 

Éppúgy van evolúció, ahogy teremtés is, csak ismerni kell, hogy e kettő, hogyan is működik. Az evolúciót minden pillanatban teremtik, és a teremtés evolúciónak van alávetve.

 

"Vallásfelettiséget állít a New Age is - akkor az is imponál Neked?"

Nem. A precizitás, igazságra való törekvés, sokoldalúság, emberség stb. Ezek imponálnak. Nem az a lényeg, hogy valami vallásfelettinek mondja-e magát, hanem hogy ezt mi alapján mondja. Mi az alapja? Van-e tudományos alapja? Igazolja-e a gyakorlati élet?

A szent korbánc füves félremagyarázkodásodról csak ennyit: A fizika bizonyos állításairól mondtam, hogy babonák, nem olyan állításairól, ami a példád szekvenciarészleteivel egyenrangúan igazak.

 

"Csak 2 milliárd vallásos krapekot találsz a Főd nevű bolygón, akik különböző csodákró, átlényegülésekrő, látomásokró böszélnek. Nem kell felülni, csak pszichés beidegződés, pont a megismerés miatt."
S mit fogsz tenni, ha egyedül maradsz a fene nagy okosságoddal? Akkor is ágálsz az igazad mellett, amit egyébként csak szubjektív érvényűnek gondolsz és szerinted az igazságról, úgyis a többség dönt, nem te. ? Használd néha a logikát is.

 

"Továbbá az általad csak szellemmegismerési érdemet rejtő filozófiával tennék egy keresztkérdést: "

Nem sikerült a kérdést feltenni, de értelek. Hibás előfeltevéseid vannak, amiket készpénznek veszel és ez alapján elhamarkodottan ítélsz. Látom miben tévedsz, és talán ebből is fakad a te nagy vitázó kedved. Azt hiszed, hogy mindenkinek szükségszerűen eltérő véleményének kell lennie a dolgokról. Csak néhány adalék, hogy belásd e tévedést.

2+2=?

5?

4?

3?

2.5?

stb:

Azért 4, mert az emberi érdekeknek ez felel meg? Ha majd az 5 felel meg, akkor az 5-öt fogják a 2+2 eredményéül tanítani az iskolákban, ugye? Ezt komolyan gondolod?))

 

Vegyünk kicsit mást: Adok egy labdát több embernek a kezébe. Az első 5 érzékszervét tud használni, és tudja, hogy kerek, pattog, ki tudja próbálni, látja, hogy piros pöttyös, hogy pattogáskor hangja  is van stb. Másodzsor egy vaknak adom. Ő csak azt nem tudja megállapítani, ami szemmel látható. De ettől még egyet fog érteni az első emberrel, aki azt állítja, hogy ennek a tárgynak az a lényege, hogy dobálni és pattogtatni lehet, stb. S a harmadik is egyet ért velük, bár ő meg süket. Nem hallja a hangokat, de ezt ő is labdának fogja tartani.

Tehát különböző érzékszervekkel rendelkező emberek a dolog lényegét meg tudták ragadni. Mert nem az a lényeg, hogy piros pöttyös vagy kék háromszöges a mintázata, meg hogy milyen a hangja, hanem, hogy labda. 

 

5 és 4 érzékszervvel is ugyanarra az eredményre jutnak. Az érzékszervek nem közvetítenek lényeget. Tehát, ha 6, 20 érzékszerveddel észleled a labda még egyéb tulajdonságait, akkor is labda lesz számodra továbbra is, nem legelésző tehén, ugye?

 

Természetesen az egyik kicsit másként beszél a labda lényegéről, mint a másik. Ez a szubjektív szervezetük miatt van, de a labda lényegét érzékszerveiktől függetlenül megértik. S ezzel objektív igazsága van mindegyiknek, mert a labda-ságban egyetértenek. Tehát ne tévesszen meg a lényeg megformálása, mert az természetesen szubjektív. A döntő a megismerés tartalma, nem a tartalom egyedi tulajdonságainak észlelése és az arról való beszéd. A tartalom objektív és ugyanaz, akárhány érzékszerved is van.