Ha nem tévedek, akkor nem Auréliusz tesójával állok szemben, hanem a művésznevét váltogató Dr Akulával alias Auréliussszal!

Steiner ritkán érvelt. Inkább csak leírta megfigyeléseit. Érvelése pedig nem volt expanzív és még falszifikálható is. Részletsen leírta a módszert, amivel elérhetők ezek az érzékfeletti megfigyelések. Tehát ha valaki szerint ez elvileg cáfolhatatlan, akkor nincs tisztában a tudomános módszer lényegével. Persze ebben is vannak elétrő álláspontok. De azt hiszem abba nehezen lehet belekötni, ha valaki elmondja tudományos megfigyeléseit, s azután leírja a módszert, ahogy a megismerést elérte. Ezután már nem rajta múlik, hogy mások megismétlik-e megfigyelését vagy sem. Mivel csupán ugyanazon dolgok megfigyeléséhez szükséges körülmények megteremtéséről van szó, szó sem lehet falszifikálhatatlanságról. Bárki falszifikálhatja, aki igyekszik a megfigyelést megismételni. Ez persze akárkinek nem fog menni. Főként nem fejlődés nélkül. De a fizikai és kémiai kísérleteket sem falszfikálhatja bárki, csak akinek meg vannak hozzá a megfelelő eszközei. Így van ez minden téren. Aki az eszközöket nem képes megteremteni, az nem tudja egyelőre falszifikálni, de aki képes rá, az falszifikációjával igazolja ennek a megismerésnek a létjogosultságát és valóságosságát, a megismerés eredményeit pedig vagy igazolja vagy cáfolja majd.

Az antropozófia nem elmélet, hanem tudományos igényű megfigyelések rendezett halmaza. Ennek semmi köze a filozófiához, amennyiben a filozófia csupán az absztrakciókban tobzódik és egy helyben topog saját gondolatvilágaiban. A tudományos megfigyelés, a megfigyelés szabályozott módja a fontos, nem a filozófiában oly gyakori valóságidegen elmélkedések.