Én is érintve érzem magam a kérdésben. :)
Már sokszor javasolták nekem, hogy csináljak képet időzítővel, de nekem ehhez nincs hangulatom. Mert nem vagyok modell, fogalmam sincs a helyes "beállásokról", de a kijelzőt nézve már sejthető az eredmény. És sajnálom a fáradtságot, hogy pózba vágjam magam, utána odarohanjak, megnézzem az eredményt, ismét beálljak és ugyanezt még tucatszor, míg nem lesz egy olyan kép végre, amin nem a nagymamám komódja látszik... Ráadásul kevés a fényem, bemozdul a gép a kezemben, nem állítom be rendesen, innen adódnak a homályos fotóim.
Viszont: ezek a fotók megfelelnek nekem, profibbakra nincs igényem. Nem szeretném pl. azt sem, ha minden pórusom, anyajegyem látszana. A profi képeken az utómunka eltünteti ezeket. Akkor én miért csináljak anatómiai dokumentum élességű képeket? - merül fel bennem a kérdés. Ezeket a képeket én elnagyolt skiccekhez tudnám hasonlítani: nagyjából látszik, mit ábrázol, a többit a képzeletre bízom. :)

Itt egy kölcsöngéppel művelek szörnyűségeket: