Nos: vegyünk az egyszerűség kedvéért egy egyenesen történő eseményeket.

Vegyünk fel ezek megfigyeléséhez (hely és időadataik rögzítéséhez) egy IR-t, és válasszunk egy O eseményt az IR origójául.

Vegyünk olyan léptéket, hogy a fény sebessége legyen c=1.

Az egyenesmenti eseményeket egy síkon tudjuk ábrázolni pontokként, ami közül középre berajzoljuk O-t.

A helytengely az O-vea egyidejű, az időtengely az O-val egy helyen levő események pontjai. A két tengely természetesen az O-ban metszi egymást.

Rajzoljuk ezeket a tengelyeket a papírra egymásra merőlegesen, így könnyebb fogalmazni.

A fény világvonala a tengelyek szögfelezője.

Minden esemény helyét és idejét a tengelyekkel párhuzamos rendezők metszenek ki a tengelyekből.

 

Eddig szerintem semmi érdekeset nem mondtam.

 

Namost vegyünk fel egy az IR-hez képest v sebességgel mozgó IR'-t, melynek origója legyen szintén O.

Ennek hely és időtengelye (az origóval IR'.höz képest egy időben ill. egy helyen történő események pontjai) szintén átmennek az origón, a helytengely meredeksége (az IR helytengelyével bezárt szögének tangense) =v.

IR' időtengelye pedig olyan, hogy az új tengelyeknek is szögfelezője a fény világvonala.

(Ha ezek nem világosak, nézd meg ezt a Lorentz trafófal)

 

Ebben a rendszerben a hely és időadatokat ezen új tengelyekkel párhuzamos rendezők metszik ki ezen tengelyekből, mint az előbb.

 

Ebben sincs még semmi érdekes, de már látszik a válasz a kérdésedre.

 

Egy c-vel mozgó rendszer hely és időtengelye mindkettő a fény világvonala lenne.

Azaz ebben a rendszerben csak egy koordinátavonalunk lenne, ami nem elegendő a többi pont hely és időadatának a leolvasásához. (A rendezőket is 45 fok alatt kéne felvenni, és azok nem metszenék a hely és időtengelyt.)

 

Ezért nem lehet a fényhez IR-t illeszteni.

1m

PS: mondhattam volna, hogy a koordinátatrafóhoz kellő Lorentz tényező nincs értelmezve, de ezzel nem lettél volna beljebb :))