Megújult  a honlapja a "konkurenciánknak".

 

2 jó dolgot találtam ott. Azt bemásolom:

 

1.,

 

Kerület Leírás

X. (Kőbánya) kerület
Budapest főváros X. kerületét 1950 óta összefoglaló nevén Kőbányaként emlegetik, pedig összesen 9 városrészből áll, melyek a következők: Kőbánya, Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Ligettelek, Óhegy, Újhegy, Laposdűlő.
A kerület keleti azonos volt a főváros határával, de 1950-ben, Nagy-Budapest létrejöttekor "belső" kerületté vált. Nyugatról a Külső körút, északon a Kerepesi út és a Pesti. Keletről, délkeletről a XVII. (Rákoskeresztúr) és a XVIII. kerület, míg délről az Üllői út és a Ferihegyi gyorsforgalmi út a közös határ a IX. és a XIX. kerülettel.
Budapest X. (Kőbánya)  kerülete területét tekintve, ami 32,5 km2, Budapest nagyobb kerületei közé tartozik. Lakosainak száma kb. 75.000, míg a lakások száma 36.000, de rengeteg építkezés folyik, hogy minél több lakóhelyet biztosítsanak. Szerintem szinte senki sem gondolná, hogy Kőbányán található a legtöbb parkosított terület, magasan vezet Budapesten a 2.675.000 m2 zöld területtel, melynek persze jelentős részét a Népliget teszi ki.
Közlekedési szempontból szerencsés kerület, mivel mind a 2 metróvonal érinti a kerületet, valamint a Kerepesi út mentén HÉV-vel is utazhatunk. Nagyon fontos szerepet játszik még a közlekedésben az itt közlekedő vonatok, amelyek segítik az itt lakók közlekedését. A kerület belseje felé főleg busszal utazhatunk, de található itt néhány villamos vonal is. A kerület legnagyobb és legfontosabb közlekedési csomópontja a Liget tér.
Látnivalók
 
A X. (Kőbánya) kerület nevezetességei főleg a Szent László téren helyezkednek el (a majolika oltárokkal díszített Szent László-plébániatemplom, a vele szemben lévő millecentenáriumi emlékmű, de érdemes meglátogatni a közeli Csajkovszkij park szobrait is). Ezen kívül még érdemes megnézni a Harmat utcában található Csősztornyot, a Kincsem parkot, és nem utolsó sorban a gyönyörű Népligetet is, ahol különleges fákat és növényeket ismerhetünk meg.
A különleges élményre vágyók pedig látogassanak el a Planetáriumba, vagy az ugyanott működő Lézerszínházba.
 
X. (Kőbánya) kerület napjainkban
X. (Kőbánya) kerület lakossága az elmúlt évtizedben 100.000-ről 75.000-re csökkent. Elsősorban a jól kereső, magasan képzett emberek költöztek el. Az értelmiségi réteg elvándorlásának megállítása elsősorban az itt élők érdeke. Éppen ezért kiemelt cél, hogy a fővárosi város rehabilitáció keretén belül és tőkeerős magánbefektetők közreműködésével minél több lakás épüljön.
Az önkormányzat megpróbál minél több fiatalt a kerületbe csábítani, olyan feltételeket kínálva számukra, hogy szívesen szerezzék meg első önálló lakásukat e városrészben.
A kőbányai önkormányzat javaslatára a főváros közgyűlése rehabilitációs akcióterületté nyilvánította Kőbánya városközpontjának azon részét, amely az elmúlt évszázadot nagyobb átalakulás nélkül vészelte át.A fejlesztés első jelentős lépcsőfokát jelentette a "Százlakásos Ház" átadása. Ezeket a bérlakásokat olyan kőbányaiak számára építették, akik korábban is önkormányzati lakásban laktak, s az új, minőségi lakásért a korábbinál magasabb bérleti díjat is hajlandóak voltak fizetni. Az általuk leadott lakásokat, más rászorulók kaphatták meg.
Az elmúlt években több száz lakás épült fel, a népesség fogyása megállt.  A Magnezit gyár egykori Gergely utcai területén megépült, több mint száz társasházi lakás. Egy másik, szintén hányatott sorsú terület volt a Posta épülete mögötti, közel 5000 négyzetméteres telek. Itt néhány évvel ezelőtt még hatalmas betonozott gödör tátongott, ma egy jellegzetes, kör alakú toronyépület, a Körösi Ház található.  A Kápolna tér is átalakult a "Csajkovszkij-palazzo" felépítésével.  Néhány méterrel arrébb a Cserkesz-udvar több, mint 80 új lakást foglal magában.  Nagyarányú építkezés folyik az egészségházzal szemben és az Újhegyi úton is. A foghíjtelkeken sorra épülnek fel a 6, 8, 12 lakásos társasházak. A városközpontba összesen nyolcszáz lakásos lakóházat terveznek építeni, a hozzájuk tartozó szolgáltató és kereskedelmi egységekkel. Bevásárlóközpont és szakáruház is létesül parkolókkal és mélygarázsokkal, a komplexum legmagasabb épülete 55 méteres lesz. A beruházás befolyásolja majd a közlekedést is, hiszen a terület forgalmi rendezése is szükségessé válik. Az építkezés a tervek szerint már júniusban elkezdődhet.
A  kerület fejlődésének fontos eleme az úthálózat korszerűsítése. A közlekedés milyensége nagyban befolyásolja az itt lakók életminőségét, városrészünk megítélését. Az Örs vezér téren korszerű buszvégállomás került kialakításra, a Kőbányai utat - amely a belvárossal kapcsolja össze Kőbányát - és a Vaspálya utcát a közelmúltban végig felújították.
Befejeződött az egykor bányászott területek feltöltése az Akna utca és a Gergely utca környékén. A Harmat utca, Sibrik M. út és Noszlopi utca közötti terület 35 hektáros, a Jászberényi út, Kozma utca, Újhegyi utca, Sírkert utca, Maglódi út és Gránát utca közötti terület pedig 50 hektáros. Mindkét ingatlanon hamarosan közpark lesz.
A lakások számának növekedésével egyre több ipari terület válik parkos, fás zöldövezetté. A gondozott parkok összterületét tekintve Kőbánya a fővárosi listavezető, 2 675 000 négyzetméternyi zöldterülettel, melynek jelentős részét (mintegy a felét) adja a kerülethez tartozó Népliget, de szerencsére számos park található a II. világháború után beépített Ó- és Újhegyen is, és ide tartozik az Új köztemető hatalmas területe is.
A köztudatban Kőbánya még mindig munkáskerületként él, annak ellenére, hogy az egykori üzemek többsége már megszűnt. Napjainkban tanúi lehetünk annak, miként alakul át fokozatosan Kőbánya munkaövezetből lakóövezetté.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.,