A fogászati problémák

végigkísérik életünket,

és felmerülő kérdéseinkre

sokszor nem kapunk választ.”

A S Z É K M E L L E T T . . .

Kezdjük a tényekkel

A higany és vegyületei rendkívül toxikusak

és veszélyesek. Ha egyetlen csepp, például a

dimetilhiganyból az ember kezére kerül, annak

fatális következményei lesznek. Ha csak egyetlen

csepp higany belekerül egy tóba, attól az

összes benne lévő hal alkalmatlanná válik az

emberi fogyasztásra.

A higany az egyetlen olyan fém, amely szobahőmérsékleten

folyékony. Napjainkban festékek,

vízhajtók, rovarölő szerek, elemek, fluoreszkáló

villanykörték, elektromos kapcsolók,

arckrémek, gombaellenes szerek, gyerekeknek

való védőoltások és persze a lázmérők

mindennapos alkotóeleme. És ott van a higany

a szánkban is, az amalgámtömések

50%-a higany.

A higany számos ipari folyamat mellékterméke

is. Az USA-ban a széntüzelésű

erőművek évente 50 tonna higanyt pumpálnak

a levegőbe. Ez a higany kerül be a

felszíni vizekbe az esővel, és koncentrálódik

a tengeri halakban és kagylókban.

A higany toxicitása a formájától, a fertőződés

útjától, ill. a mennyiségtől függ. A folyékony

elemi higanyt lenyelhetjük, mert

nem hatol át könnyen a gyomor és a belek

nyálkahártyáján. Másrészről a higanyból szobahőmérsékleten

higanygőz képződik, ha ezt belélegezzük,

akkor a tüdőnkből egyenesen az agy

vérkeringésébe kerül. Egy törött lázmérőből elég

higany kerül ki ahhoz, hogy megmérgezze a szoba

levegőjét. Ezért tervezik az EU egészségügyi

és környezetvédelmi bizottságai is a higanyos

lázmérők gyártásának megszüntetését.

A higany sókban és szerves vegyületekben

más elemekhez is kötődik. A dimetilhigany a

laboratóriumokon kívül csak ritkán fordul elő. A

metilhigany egyszerűbb vegyület, de sokkal több

aggodalomra ad okot, ugyanis ebben a formában

raktározódik el a higany a halak húsában. A tenger

gyümölcsei a felnőttekre veszélyes két legáltalánosabb

higanyforrás egyike. Bár a levegő és a

víz higanykoncentrációja egyre nő, de még alacsony

ahhoz, hogy az egészséget veszélyeztesse.

Ám a tavakban és a tengerben lévő baktériumok

olyan formává konvertálják a higanyt, amely felhalmozódik

az élő szövetben. Minden egyes étkezéssel

növekszik tehát a higanykoncentrációnk.

Mivel a nagyobb halak megeszik a kisebb

halakat, ezzel tovább növekszik a szövetekben a

koncentráció. A tápláléklánc csúcsán álló halak

akkumulálják a legtöbb higanyt. Szakértők szerint

a nagy ragadozók, mint az albacore tonhal, a

cápa és a kardhal 100-szor több higanyt tartalmaznak,

mint a kisebb vagy a folyami halak.

A halban lévő metilhigany az emberi bélből

igen könnyen bejut a vérkeringésbe, így a szövetekbe

és a szervekbe. Úgy tűnik, az agyra hat a

legerősebben, mivel a vegyület a lipid (zsír)-tartalmú

szövetekben oldódik, és az agynak van az

összes szerv közül a legnagyobb lipidtartalma.

A higanymérgezésnek mindenki ki van téve,

akinek a szájában amalgámtömés van, de az

lesz a szövődmény az új védőoltások bevezetésével

a tiszti főorvos szerint. Bujdosó László is

cáfolja azokat a sajtóhíreket, melyek szerint

azért álltak rá a higanymentes oltóanyagokra,

mert a jelenlegi higanytartalmúak autizmust

okoznak. Az új oltóanyagok higanymentesek,

de az országos tiszti főorvos szerint nem

azért, mert a higany autizmust okozna. Korábban

az Egészségügyi Világszervezet is cáfolta

azokat a sajtóhíreket, hogy a higanyos oltások

és az autizmus kialakulása között összefüggés

lenne.” (hirtv.hu, 2005. 08. 18.)

„Novembertől nem kérhető kártalanítás az államtól,

ha valaki a kötelező védőoltástól nem

várt egészségkárosodást szenved vagy meghal.

A főként gyermekek számára előírt oltások megtagadása

eközben továbbra is büntetendő, a törvény

szerint akár szabadságvesztéssel is sújtható.

Az állam a jövőben nem vállal felelősséget, ha

valakinél a kötelező védőoltás okoz egészségkárosodást.”

(Magyar Nemzet, 2005. 09. 08.)

Szemelvények a külföldi

„Kedvelt mérgünk. Egy kis higany kell hozzá,

hogy az ember nyugodtan, lassan és biztosan kicsinálja

magát.” (K. Wright – Discover, 2005. 03.

– Biológia és medicina)

„Az 1956-os japán Minamata öbölbeli higanyfertőzés

következményeképpen a fertőzött anyák

gyerekeinél alapvető neurológiai károsodásokat figyeltek

meg, úgymint süketséget, vakságot, mentális

retardációt (szellemi visszamaradottság) és

amalgámtömés megléte nem feltétele a higanyterhelésnek,

sok esetben elég az anya higanyterhelése

a gyermek mérgezettségéhez is. Az anya amalgámtöméseinek

és a gyerek higanyos védőoltásainak

következtében felléphetnek krónikus mérgezettségállapotok

gyerekeknél, melyek az immunrendszer

gyengeségében vagy idegrendszeri tünetekben

nyilvánulhatnak meg, pl. autizmus.

A következőkben tekintsük át a jelenlegi

Dr. Csiszár Róbert biológiai fogászati tanácsai helyzetet. Először Magyarországon: „Kevesebb

és a higany I.

kezdve használtak vakcinák és más gyógyszerek

konzerválóanyagaként. Az Egyesült Államokban

a gyártók mára már mindegyik oltásból kivonták

ezt a vegyületet, kivéve az influenzaoltást. Sok

szülő és szakember gondolja, hogy ezeknek a

gyerekkori vakcináknak tulajdonítható az USAban

járványszerűen elszaporodott autizmus.

Ma kb. 400 000 autista él Amerikában. Az autizmus

régebben ritka neurológiai zavarnak számított,

melyet a szociális visszahúzódás, a kommunikációs

nehézségek és az önkéntelen ismétlődő

mozgások jellemeztek. Bár a pontos számok

körül még folyik

a vita, az elmúlt

évtizedben jelentősen megemelkedett a diagnosztizált

esetek száma. Kaliforniában 2002-

ben hatszor annyi autistát diagnosztizáltak, mint

1987-ben. Ebben a periódusban a szövetségi

egészségügyi hivatalok hat újfajta vakcinát adtak

hozzá a kötelező gyerekkori oltások listájához,

ezzel megkétszereződött az a higanymennyiség,

amit egy gyerek élete első hat hónapjában az oltásokkal

megkapott. Az 1990-es években egy 3 hónapos

baba már 63 mikrogramm (mjug) higanyt

kapott egyetlen oltás alkalmával, ami durván

százszorosa az EPA (környezetvédelmi hatóság)

által meghatározott biztonsági szintnek. Hat hónapos

korukra a megfelelően immunizált gyerekek

minimum 188 mjug higanyt kaptak a 9 oltásból

álló sorozattal. Bár az 1999-es FDA (Szövetségi

Egészségügyi Hivatal)-szabályzat csökkentette

ezt a mennyiséget, az egyes csecsemőknek való

influenzavakcinák még mindig 12,5 mjug higanyt

tartalmaznak adagonként, ami egy ötkilós gyerek

esetében több mint az EPA napi biztonsági szintjének

a tízszerese. Az USA-ban különböző szabályozók

által megadott értékek akár egymás négyszeresei

is lehetnek: az EPA a napi 0,1 mjug/testsúlykilogramm

értéket adja meg, az FDA értéke

0,4 mjug/tskg. A „napi koncentrációban” megadott

értékeknek csak akkor van jelentősége, ha a

méreganyag lebomlik, kiürül. A higany esetében

erről nem beszélhetünk, mert csak nagyon lassan

eliminálódik a szövetekből.

Más bizonytalansági források is vannak. A

thimerosalban található etilhiganyt eddig, az

összes higanyszármazék közül, a legkevesebbet

vizsgálták. A szakemberek még abban sem értenek

egyet, hogy az etilhigany át tudja-e lépni

a vér/agy gátat (valószínűleg ugyanúgy átlépi,

gyerekeknek, akik még méhen belül nagyon

kis mennyiségű higanynak voltak kitéve, lassabbak

a reflexeik, beszédhiányosságokat mutatnak,

és megrövidül a koncentrációs időtartamuk.

Felnőtteknél pedig napjainkban kezd kirajzolódni

a szívbetegségek és a tengeri halfogyasztás

közötti kapcsolat. Más kutatócsoportok

szerint a higany a felelős a Parkinson-kórért,

a sclerosis multiplexért, az Alzheimer-kórért

és az egyre nagyobb számban előforduló

autizmusért” – Alan Stern toxikológus.

„A metilhigany egy esszenciális aminosavhoz

kötődve lépi át a vér-agy gátat, majd carrier proteinekhez

kapcsolódva belép az agysejtekbe. Itt

a higany egy része szerves formává alakul át,

ami hozzátapad számos olyan strukturális fehérjéhez

és enzimhez, amelyek mindegyikére szükség

lenne a sejt alapvető működéséhez. Bármely

olyan protein biológiai funkcióját képes tönkretenni,

amelyikhez sikerül hozzákötődnie” –

Boyd Haley biokémikus, University of Kentucky.

„A japán Minamata higanyfertőzés megmutatta

a higanyról, hogy ugyanúgy, mint az

ólom, a magzatot jobban károsítja, mint általában

véve a felnőtteket. Japánban a terhes nők

semmilyen tünetet nem mutattak, viszont súlyosan

károsodott gyerekeket szültek. Világos

tehát, hogy a fejlődésben lévő agy sokkal fogékonyabb

a fertőzésre, mint a kifejlett agy” –

Philippe Grandjean epidemiológus – Harvard

University School of Public Health.

Autizmus az USA-ban

A születéssel nem fejeződik be a korai higanyexpozícióval

kapcsolatos aggodalom. Napjainkig

számos csecsemő kapott higanyinjekciókat –

melyek megtagadása állami szankciókat von maga

után az USA-ban is. A higanyt a thimerosal

nevű vegyület tartalmazta, amelyet 1930-tól

agysorvadást. Felnőttekben a higanyfertőzés némaságot,

a járás biztonságának elveszítését, demenciát

(elbutulást) és halált okozott. Már nem titok

többé, hogy a higany toxikus, de a Minamata

öbölbeli nagymértékű fertőzés alapján nehéz

megállapítani, hogy milyen következményekkel

jár az anya hat amalgámtömése és a heti egy tonhalas

szendvicse a még meg nem született gyerekére.

Azt kell tehát megnéznünk, hogy milyen hatása

van az alacsony mértékű expozíciónak, a kis

mennyiségű, de tartós mérgezésnek.

Az újabb adatok azt mutatják, hogy az alacsony

higanyszintek is károsak. Azoknak a

mint a higany és a metilhigany). „Nincs jó módszerünk

a szövetekben található metilhigany

vizsgálatára.” – jelentette ki Polly Sager, a National

Institute of Allergy and Infectious Diseases

Az Institute of Medicine 2004 májusában azt a

következtetést vonta le, hogy nincs összefüggés a

higanytartalmú vakcinák és az autizmus között,

ám független kutatók azt panaszolták, hogy nem

férnek hozzá a szövetségi adatbázishoz, ami kellene

ahhoz, hogy megtalálják az ellenkezőjére a

bizonyítékot. Többször is megpróbáltak adatokhoz

jutni, de ebben megakadályozták őket. Haley

és Richard Deth, a bostoni Northeastern University

munkatársai tovább folytatják a vizsgálódásaikat.

Deth tavaly például azt jelentette, hogy az

emberi idegsejtben a thimerosal blokkolja a metiláció

nevű kémiai reakciót, amely kritikus azon

gének aktivitása szempontjából, amelyeket az

ólom is működésképtelenné tesz.

1998-ban a Lancet c. brit orvosi szaklapban

jelent meg az első cikk, amely felkeltette a higany

és az autizmus lehetséges összefüggéseivel

kapcsolatos aggodalmakat. A cikk nyolc olyan

gyerekről számolt be, akiknél a viselkedésbeli

zavarok két héttel azután jelentkeztek először,

hogy megkapták a kanyaró-mumpsz-rubeola

vakcinát. A szaklap és a cikk szerzőtársainak

többsége végül is nem vállalták a vizsgálat eredményeit,

mert a fő szerző nem vallotta be, hogy

azok a szülők is fizettek neki a tanulmány elvégzéséért,

akik a vakcinagyártókat készültek beperelni.

Ezzel együtt 1998-ban az összes szülő 90

százaléka oltatta be gyerekét a fenti vakcinával,

2004-ben ez a szám 80%-ra esett vissza.

Az USA egészségügyi hivatalnokai azzal reagáltak

a felmerült gyanúra, hogy javasolták,

vonják ki a thimerosalt az oltásokból. Úgy érveltek,

hogy a thimerosal ártalmatlannak is bizonyulhat,

de ha a lakosság nem oltatja be a gyerekeket,

az sokkal nagyobb károkat okozhat.

A National Research Council (Országos Kutatási

Tanács) jelentése megjegyzi, hogy a higanyszennyeződés

az immun- és a szaporodási rendszert

is károsíthatja. A higany hatását az Alzheimer-

és a Parkinson-kórral, valamit a figyelemdeficit

rendellenességgel és a multiplex sclerosissal

kapcsolatban is vizsgálják. Stern szerint nagyon

nehéz beazonosítani a fejlődésre gyakorolt csekély

mértékű hatásokat, mert az illető szerv

vagy funkció bár csökken, de mégis belül marad

– statisztikailag – a normális tartományon.

● Dr. Csiszár Róbert

Dr. Csiszár Róbert fogszakorvos, a komplementer/

biológiai fogorvoslás honoris causa tanára,

vizsgáztatója. A kérdések feltehetők levélben

a szerkesztőség címén, és az interneten a

www.biodent.hu/Tanácsadás rovatban.

tünetek