"Zsidó vagyok, és gárdista"

 

Ugye, ugye ..., íme egy írás, mely hatalmas pofon a torkukat odítva rekedte rasszistázók és antiszemitázók számára.

Ilyenkor tépjék rongyosra a szájukat, amikor közvetlen érintettséggel bírók állnak elő mindazzal, amit címkézve olyanokra is imádnak ráhúznak ballib feszültségkeltők, akik legfőbb "bűne", hogy merik észrevenni a körülöttük történeteket, merik látni is, és nem csak nézni, mit művelnek egyesek - különféle érdekcsoportok tagjaiként - a többség rovására.

 

Valahogy mintha nem igazán szíveskednének a hangulatkeltők tudomásul venni, hogy annak a zsidó kezdeményezésnek, mely e nép nemzetiségi elismertetésére irányult a közelmúltban Magyarországon, legfőbb ellenpropagandistái is zsidók voltak. Olyan zsidók, melyeknek igencsak nem volt ínyére megosztani másokkal is a kezükben szorongatott hatalmat.

 

Valamit tudomásul kellene venni: nem igaz, hogy minden cigány lop; nem igaz, hogy minden zsidó kizsákmányoló! De viszont a világ olyan, hogy van szar ember, és jó ember.

Igen, előfordulhat, hogy lop az ember, még a jó ember is, mert az adott szituációban rákényszerűl, egyszerűen nem tudja a felmerülő problémáját másként megoldani. (Hogyan is mondta mostanában valamelyik filmben riportfilmben a kábítószer csempészésért halálra ítélt rab? A haláltól nem félek, de az éhezéstől nagyon!)

 

De ha zsigerből lop, megszokásból, "népszokásból", netán sportból, ha szüksége van rá, ha nem, az bizony kommersz bűnöző, az bizony a meglopottakkal szemben érzéketlen szar ember.

 

Persze az sem mindegy, ki az áldozat! Magyarországon az államtól lopni általában bocsánatos bűn, de ha ez magánszemély rovására történik, az már keményen elítélendő. Elítélendő és üldözendő kéne, hogy legyen! De mégsem az, azaz tessék-lássék az.

 

Na azért ebben az esetben se feledkezzünk meg arról, hogy ha az államtól lopunk, akkor jó sokat lopjunk, hogy annak egy része elegendő legyen azoknak az ügyvédeknek, akik arra hivatottak, hogy kihúzzanak bennünket a szarból.

 

Visszatérve: lehet itt jó ember cigány, zsidó, albán, szír, magyar, sváb és bunyevác, ahogy szar ember bárki, hiszen ez nem a nemzetiségétől, nem a vallástól, nem a bőrszínétől függő kérdés.

 

De ha a szar emberre ráolvassuk szar mivoltát, akkor talán a szintén szar emberek szíveskedjenek befogni a mocskos pofájukat, és nem rögvest rasszistát, antiszemitát kiáltani. Majd ha ténylegesen ilyenekkel találkozunk, azokra ráolvassuk ezt a címkét mi jó emberek, mert ez a mi privilégiumunk, és nem a szar embereké.

 

Nagy örömmel olvastam Bodoky Tamás higgadt, kiegyensúlyozott írását.