Nézzünk egy molekulát statikus elektromos térben.Egy energiaállapota két részre bomlik:

W₁=W₀+gyökalatt(A²+mü²E²)

W₂=W₀+gyökalatt(A²+mü²E²)

Ha müE sokkal kisebb,mint az A akkor sorba lehet fejteni a kifejezéseket:

W₁=W₀+gyökalatt(A²+mü²E²)=W₀+A(1+1/2 mü²E²/A²)+...=W₀+A+mü²E²/2A+...

W₂=W₀-gyökalatt(A²⁺mü²E²)=W₀-A(1+1/2 mü²E²/A²)+...=W₀-A-mü²E²/2A+...

F=mü²/2A grad E2+...

A többi tag az adott közelítésben elhanyagolható.Így kapjuk a klasszikus mechanika erőképletét.De általános esetben,például egy elektronra,ami az atom erőterében tartozkodik a sorfejtés többi tagja összemérhetők az első taggal.Egy részecskegyorsítóban,vagy az antennában használhatod a keringő elektron képét,mert a klasszikus erőképlet nagyon jó közelítés mert müE sokkal kisebb,mint A,de az atom belsejében az elektron állapotát az erőkifejezés többi végtelensok tagja is szerepet játszik.Így erőképletet nem is lehet pontos formában felírni ehelyett a Schrödinger egyenletet kell alkalmazni.