Aurora11 Creative Commons License 2008.09.16 0 0 192

Szia Hunvagyok!

 

"Ha valóban hat a tömegvonzás, miért nem ütközik össze a Hold a Földdel?"

 

A Hold folyamatosan a Föld felé esik!Hogy miért nem ütköznek mégis össze?Mert a Holdnak van egy olyan vízszintes írányú sebessége,ami miatt a folyamatos Föld felé zuhanás sohasem fog ütközéssel járni,mert a vízszintes előre mozgása miatt pont annyit távolódik a Földtől a Föld görbülete miatt,mint amennyit közeledik a Föld felé esés által.Eredőben ellipszispályán fog mozogni.Ha a Holdnak nem lenne meg a vízszintes írányú mozgása,és a Föld nem lenne gömb alakú akkor csak a Föld középpontja írányában mozogna,és összeütközne a Földdel.

"Vagy miért nem távolodik el a pálya érintőjén egyenes vonalban?"

Azért nem távolodik el a Hold a pálya érintőjének írányában egyenes vonalban,mert a tömegvonzás miatt folyamatosan a Föld felé esik(csak ehhez a vízszintes írányú mozgása hozzáadódik,így lesz a ellipszispálya).Ha kikapcsolhatnánk a Föld gravitációs vonzóerejét,akkor a Holdnak csak a vízszintes írányú(vagyis a pálya érintőjének írányába eső) mozgása maradna meg,és valóban egyenes vonalban kirepülne a Hold a Föld kötelékéből.Mint amikor egy madzagra kötött golyó érintő írányban kirepül,amikor a túlgyors pörgetés miatti centripetális erő elszakítja a fonalat.

"Gondoljunk csak bele, ha eltávolodik az elnyújtott körpályán, kisebb lesz a köztük lévő hatóerő a tömegvonzás törvénye szerint. Miért jön vissza, ha gyengül a vonzás, ha pedig visszajön, miért hagyja abba a közeledést?"

Igen az elnyúlt pályának a fókusztól távolabbi pontjában kisebb lesz a gravitációs vonzóerő,mint a közelebbi pontokban.A bolygók ellipszispályán mozognak,amikre érvényesek a Kepler-törvényei.

1.A bolygók pályája ellipszis,melynek egyik gyújtópontjában van a Nap.

2.A Natól a bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területet súrol.

3.Az egyes bolygók keringési ideinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz,mint az ellipszis pályák fél nagytengelyeinek köbei.

Ezek mind Newton mogástörvényeiből következnek,bár Kepler előbb felismerte őket,mint mielőtt ismert lett volna a gravitáció törvénye,és Newton-törvényei.

Biztos hallottál az ingamozgásról.Ott az inga potenciális energiájának és a mozgási energiájának összege,a súrlodás elhanyagolása esetén állandó,ezt az állandót hívják energiaállandónak.Ha az inga lefelé mozog a mozgási energiája nő,de mivel az összenergia állandó,ezért a potenciális energia csökken.Amikor felfele mozog,akkor a potenciális energiája nő,és a mozgási energiája csökken,úgy hogy összegük minden időpillanatban ugyanakkora legyen.

Ellipszispályán a bolygó mozgási energiájának(a sebessége a pálya érintőjének írányába mutat,az erő a fókuszpont felé) és a potenciális energiájának az összege minden időpillanatban ugyanaz az állandó,az energiaállandó.A világűrben a súrlodást teljesen el lehet hanyagolni,így tényleg állandó nem távozik el hőenergia formájában a teljes energia egy része.(az állandó teljes energia az energiaállandó).

Ha a Hold közeledik a Föld felé akkor nő a mozgási energiája,de csökken a potenciális energiája.És az érintőírányú sebessége olyan nagy lesz,hogy nagyobb lesz mint a lefelé zuhanás miatti Földhöz közeledés,ezért nemcsak hogy nem esik le,hanem eltávolódik a Földtől.Azért mert túl nagy a sebessége,kirepíti a pálya Földtől messzibb részébe.Ha a Hold a pálya Földtől messzibb részébe kerül,akkor a potenciális energiája megnő,de a mozgási energiája lecsökken.Ilyenkor e Földfelé zuhanás mértéke nagyobb lesz,mint a vízszintes írányú mozgás,ezérta Hold visszaesik a pálya Földhöz közelebbi tartományába.

A körpályán a Földfelé zuhanás mértéke és a vízszintes írányú mozgás mértéke aonos a pálya minden szakaszán,míg ellipszispályán Földtávolban a Földfelé zuhanás mértéke nagyobb,mint a vízszintes írányú mozgás(kirepítés) mértéke,míg Földközelben a Földfelé zuhanás mértéke kisebb,mint a vízszintes írányú mozgás(kirepítés) mértéke.

 

"n a tér szerkezetével magyarázom.

A térnek egyféle szerkezetet tételezek fel. Meg sem kell adni hogy milyen.

Ennek a segítségével fel lehet építeni a világegyetemet"

Einstein is így tett,amikor lerakta az általános relativitáselmélet alapjait.De összhangban marad a Newtoni képpel,bár nagyon erős gravitációs tereknél általánosabb leírást tesz lehetővé,míg a Newtoni már nem érvényes.

 

" tér a nagytömegű testek (bolygók) körül héj alakú, állapotú.

Ebben a héjban mozog pl. a Hold."

Olvastál régebben a szférákról,amit a görögök alkottak meg?

 

Ajánlom Neked:Sas Elemér:Beszélgetések a fizikáról.Ebben a Kopernikustól Newtonig.A tömegvonzás. téma amiről mi beszéltünk.

Előzmény: hunvagyok (188)