Eleve furcsának tűnik, h. a fickó visszamegy az indián meg eszkimó mintákhoz az ideális túlélőkésért... (Szerencse, h. nem kötött ki annál a korai formánál, ami olyan, mint az olasz szakácsok mezzalunája, az már tényleg idétlenül mutatna az erdőben :) Mintha a kovácsmesterségben a fehérek tovább jutottak volna, és azért az ő erdőjáró késeik is hosszú-hosszú használatban finomodtak...

A Bowie-t végül is pont erre a célra találta ki az öreg Jim, a sheffieldi vadászkések továbbfejlesztéseként, amiket viszont a skandináv puukkóról koppintottak -- hogy minél több célra megfeleljen a nagy kés azoknak, akik csak egy szerszámot vihetnek az erdőbe és a súly miatt le kell mondaniuk a kisbaltáról, kisfejszéről és kis nyúzókésről.

A vadnyugaton azután igazán széles körű tesztelés folyt és a praktikusság döntött, gyakran lehet olvasni, h. a fehérek is mokasszint és poncsót hordtak a hagyományos köpenyük-csizmájuk helyett, de azt vhogy soha, hogy indián kést használtak volna...