én is használom a késeimet, csak amikor megveszi az ember az első komoly egykezesét, pláne ennyiért, akkor még egy ideig babusgatja, félti, vigyáz rá....
aztán telik múlik az idő, és egyre több mindenhez előveszi, már annyira nem félti, mondhatnám lassan elmúlik a varázs. ezután már szépen mehet minden durvulás..
legalábbis nálam ez van.
neked, akinek már számtalan ilyen vagy ilyen árkategóriájú kése volt, ez már másképpen működik. Ha nekem is az X. striderem lenne, akkor nem vigyáznék (egyenlőre) így rá. :)

szerintem.

t

Ui.: ami a vágásokat illeti, én ezeket inkább bénaságomnak fogom fel, majd minden új késemmel sikerül elvágni a kezemet, annyit baszkurálom....