Aurora11, Szász gravitációs elmélete már a testek szabadesésében különbözik a Kepler/Galilei alapú Newton/Einstein gravitációs elméletektöl:

 

A szabadesés egyetemessége helyett, az izotópösszetételtöl függö szabadesés jön ki, mint prognózis

 

a(test) = - a0 m(test;g)/m(test;i) = -a0 (1+ delta(test)),

 

kétfajta nagyságú tömeggel. A 10-5-ös pontosságú ejtökísérletem eredménye ez volt

 

a(Al) > a(Pb) > a(C) > a(Li).

 

Ezek kivül megmagyarázza a newtoni gravitáció megfigyelt ezreléknyi nagyságú eltéréseit, Einstein áltreljét meg a papírkosárba dobja.

 

Szász beépítette a gravitációt a részecskefizikába is. Na, ez is teljessen hiányzott.

 

A gravitációs mezöt A(grav.) is egy c-vel terjedö nem-konzervatív mezönek ismeri fel a véges Minkowski-térben. Jöhet a Merkúr perihélium anomális precessziója, meg a Pioneer és Voyager ürszondák helytálló trajektóriái kiszámítása.

 

Mindenesetre, a gravitáció nem 'tömegvonzás', mint ahogy azt a fizikusok hitték 1916 elött.