Szilas ausztralok a finn-magyar-nyelvről történetéhez vág az én esetem:

Helsinki egyetem, level 3-4 finnkurzus (középfok) elején történt októberben:
A finntanárnőnk jónéhány évvel ezelőtt 6 évig tanitott egy magyarországi egyetemen finn nyelvet , ahol az évek alatt megtanult magyarul. (Ez is csak véletlen, persze én nem tudtam, hogy ő beszél magyarul, csak mikor mondtam neki, hogy magyar vagyok akkor mosolyogva köszönt: Jó napot !!: )
Na szoval: az órai kérdezés nyelve az angol, (vagy a finn) ezért órán soha nem beszéltem magyarul hozzá (más magyar meg nincs is a csoportban), viszont az óra után néhányszor beszélgettem a tanárnővel magyarul (nem tananyagról, hanem csak úgy, minden másról,) mert úgy vettem észre szereti kicsit gyakorolni a magyar nyelvet, sőt azthiszem ezt mondta is, hogy sajnos sokat felejtett mert kevés a lehetősége magyarul beszélni.)

A második ilyen magyarul beszélgetős alkalom utan az olasz csoporttársnőm rámmeredt és megkérdezte:
Te miért jársz ide, ha már ilyen jól beszélsz finnül??! :DDD

Gőzöm nincs,hogy vélte a magyart finnek! (talán a háttérzaj miatt) Az a kb 15-20 vanha sana (öreg szó) ami tényleg hasonlit a két nyelvben (Pl kéz- käsi, menni-mennä, tűz-tuli, víz-vesi stb.) szinte biztos, hogy nem is volt említve a beszélgetésünk alatt.