Arilou: "Ha a különböző minőségű anyagokra másképp hat a gravitáció, akkor azok más pályákon is kell mozogjanak egy keringő űrhajóban, nem? És ez jól megfigyelhető lenne sok ezer kilóméteren át. "

Elöször is egy kis kijavítás: Nem a gravitáció hat másképp, hanem a testek súlyos és nyugvó tehetetlen tömege különbözik

m(test;i) = m(test;g) (1 - delta(test))

és a különbség függ az izotópösszetételtöl, ami megjelen a nehézségi gyorsulásban

a(test) = - a0 m(test;g)/m(test;i) = - a0 (1 + delta(test)).


Ez már 100 m szabadesésen kitünöene megfigyelhetö (pl. a brémai ejtötoronyban), és nem kell ürhajóra felszállni.

Általam kiszámított példák a delta(test)-re:

Li : 0.451 %
Be: 0.546 %
Al: 0.740 %
Fe: 0.786 %
Pb: 0.680 %
U : 0.647 %

Az útkülönbség vas és lítium között 100 m szabadesés után 33,5 cm (!) és vas esik gyorsabban.