Írtál az oldaladon arról,hogy a gázbolygóknak más a mozgásuk a nap körül,mint a Föld típusú bolygóknak.Ugyanis a gázbolygók a könnyebb elemekből:hidrogén,hélium,nitrogén,szén állnak,mint a Föld típusú bolygók:vas,nikkel,kobalt,szilicium.

Igenám,de akkor ha mondjuk a Szaturnusz súlytalanul kering a Nap körül évmilliárdok óta,akkor miért nem vált benne szét a pálya haladási írányára merőleges rétegekbe külön a gáz alkotó elemei?Legelől a legnezebb szén,nitrogén elemek és leghátul a hélium és a hidrogén?

"A test elektromosan töltött részecskékböl áll, amire a környezete elektromágnesesen is hat és ezt a hatást az F(e.m.) adja meg a test mozgásegyenletben. Az e.m. és a gravitációs statikus eröröl tudjuk, hogy óriási a külöbség köztük (kb. 10^42). De nem törödött a fizikában senki a mozgásegyenletben fellépö környezet e.m.-hatása F(e.m.) és gravitáció F(grav.)arányával. Az F(e.m.)-et meggondolás nélkül egyszerüen kinullázták! Hát ezt nem szabadott volna megtenni."

Arra gondolok,hogy azért mert az elektromágneses erők,(mégha a kvadrupol vagy oktupol momentumhoz tartoznak is)fajlagosan 10⁴²-enszer erősebbek,mint a gravitációs erők.Hiába,a grvitációra nem nagyon befolyásolhatják az elektromágneses erők(ha feltételezzük,hogy bármi közük van egymáshoz),mert abban a fajlagos erőtartományban ahol a gravitáció fellép,nem lép fel elektromágneses kölcsönhatás.

Amikor nagyságilag összemérhetők a gravitációs erők az elektromágneses erőkkel,például a pulzáló neutroncsilagoknál,akkor sem vettek észre semmit.Pedig a neutroncsillag mágneses tere miatti fényjelenséget tutira befoyásolta volna a neutroncsillag iszonyatosan erős gravitációs térerőssége.