A brémai ejtötorony kinéz a sikságból és a vákuumcsö mérete 110 m hosszú és kb. 6 m átméröjü. Egy a csöben mozgó testtöl elég szép távolságban van a 'környezet'.

Jelenleg csak az alumíniumból álló ejtökapszulában lehet kisérletezni Brémában, de elvileg lehetne szabadon is ejtegetni a vákuumcsöben és a különbségeket méregetni. Én az Al-kapszulában végeztem el az ejtökísérletemet ezzel az eredménnyel

a(Al) > a(Pb) > a(C) > a(Li),

10^-5-ös mérési pontosság mellett.

A kísérletemnél a gyorsulás különbségek csak kb. 1/6-a voltak a tömeghiányból kiszámítottakkal szemben. (A Be és a B próbatestek meg az adhézió miatt lent ragadtak.) De az ejtökapszulában elvégzett ejtökísérlettel már ki tudtam mutatni az izotópösszetételtöl függö nehézségi gyorsulást (!)

Jobb eredményt kapnánk ki, ha a vákuumcsöben szabadon ejtenénk le a különbözö kémiai elemekböl álló testeket. És az ilyen kisérletek jóval olcsóbbak lennének mint a 150 millió $-os STEP projekt az ürhajóban, ami eddigi kudarzok miatt 2012-re van eltolva és a péz legnagyobb része fuccs....

Szabadesés azt jelenti, hogy a környezet F(e.m.) hatása elhanyagolható a Föld gravitációs hatása 1/1000-ével szemben.