Aurora11: "Az űrhajósok többezer kilométert esnek szabadon,és nem vették észre a tárgyakon azt,amit Brémában 140 méteren észrevettek.Hogy a különböző anyagi minőségű testek különböző gyorsulással esnek."

 

A testek mozásegyenlete

 

m(test;i) a(test) = F(e.m.) + F(grav.)

 

ami egy közelités, definiálja a testek  tehetetlen tömegét m(test;i). A test súlyos tömege m(test;g) (a gravitációt töltések keresztül) csak az F(grav.)-ban lép fel. Az

 

m(test;i) = m(test,g) (1 - delta(test))

 

a tömegmérésböl ismerve ezreléknyi nagyságrednben függ az izotópösszetételtöl. A test relatív tömeghiánya, a delta(test), nem csak az elektromosan töltött izotópok mozgásánál mutatkozik meg az elektromágneses mezöben (a tömegspektrumokban), hanem egy elektromosan semleges test minden mozgásánál.

 

A test elektromosan töltött részecskékböl áll, amire a környezete elektromágnesesen is hat és ezt a hatást az F(e.m.) adja meg a test mozgásegyenletben. Az e.m. és a gravitációs statikus eröröl tudjuk, hogy óriási a külöbség köztük (kb. 10^42). De nem törödött a fizikában senki a mozgásegyenletben fellépö környezet e.m.-hatása F(e.m.) és gravitáció F(grav.)arányával. Az F(e.m.)-et meggondolás nélkül egyszerüen kinullázták! Hát ezt nem szabadott volna megtenni.

 

 

Mi történik az ürhajóban?

 

Ha egy kiválasztott test Uhu-val rá van ragasztva az ürhajóra, akkor a test ugyanolyan sebességgel mozog mint az ürhajó.

 

Ha a kiválasztott test érintkezik az ürhajóval, akkor adhézió lép fel közöttük. A test akkor ekkor is marad a helyén.

 

Ha a test libeg az ürhajó belsejében, akkor meg a száguldó ürhajó a kezdö feltételek ellenére magával huzza a libegö testet a közöttük utalkodó kétféle hatás miatt, és az F(e.m.) a nagyobb. Az ürhajók általában tele vannak tömve elektronikával, úgy hogy az F(e.m.)-et nem lehet elhanyagolni a Földröl kiinduló F(grav.) = - G(grav.) M(Föld;g) m(test;g)/r^2-el szemben sem. E mellett csak a mérési pontosság kérdése, hogy ki lehetne mutatni, hogy a különbözö testeknek, különbözö a mozgása. Persze pontosan kellene tudni a két erö hatását.

 

A brémai ejtötoronyban ezt kitünöen lehetne kikisérletezni: Az ejtökapuszulában szabadon egy elhelyezett testek (libegö) mozgását kellene összevetni a szabadon leejtett testek mozgásával.