Törölt nick 2008.03.24 0 0 447 Konsztandinosz P. Kavafisz Fölöttébb ritkán Már aggastyán. Hajlottan, kimerülten, évekkel, tivornyákkal nyomorítva az utcán lassan vánszorog tovább. S mégis, házába lépve, nyomorúságát s aggságait elrejteni, arra gondol, mi része maradt még az ifjúságból. Ma efeboszok mondják verseit. Tüzes szemükbe látomásai hatolnak, egészséges, gyönyörteli agyukat, nemes rajzú, keményen feszülő húsukat megreszketteti a szépség, amit ő tárt a napra. /Vas István ford./