Törölt nick 2008.03.21 0 0 438 Kudelász Nóbel Kifosztották benned a temetőt Kifosztották benned a temetőt már megint dísztelen lett a bánat kopasz már minden régi szeretőd s holló sincs ágyő a sohamárnak a szemek kápolnái üresek faluk között egy emlék se kísért s a víz híján elszáradt íriszek se támadnak föl már a semmiért s holló sincs ágyő a sohamárnak kopasz már minden régi szeretőd mozdulataid emlékévé lettél hát most már csak emlékezni szabad azt meg minek – mindenről letettél s csak ülsz az ablak előtt egymagad már megint dísztelen lett a bánat kifosztották benned a temetőt És most hogy érzed nem már nem felel parancsodra a test az ostoba elmész mint mindenki s nem érdekel hogy azt se tudod honnan és hova Mert holló sincs ágyő a sohamárnak kopasz már minden régi szeretőd Már megint dísztelenné lett a bánat Kifosztották benned a temetőt.