Törölt nick Creative Commons License 2008.01.31 0 0 383
Béres Attila

Nézd, hogy szeretlek

Én gondolok rád akkor is,
mikor mordul az ég,
          s eső elől futó szél
utcánkba reked,
és indulok hosszú magányos
          sétákra, ahol kis
nyárutói csend borít
          szerelmes kerteket.

A gyárkémények füstje is
          visszafelé száll,
          s ahol lebeg,
elborul az érett táj
és meddő vadkörtefák várnak
          késő szerelmeket.
A talpfákon kavics koppan,
s ha fény remeg a végtelen
sín felett,
          a szívemen
átlátok, mert senkim nincs,
          s hogy te nem vagy,
          a senki is
csak te vagy nekem.