Törölt nick 2008.01.09 0 0 355 Parancs János Túl a férfikor delén sehová se vezető utakon, lyukas hálóval kint a tavon, ostoba hírvivő és ügyetlen halász, hogy hová igyekszem, már magam sem tudom öntudatlan kavics szeretnék lenni, az árokparton egy ismeretlen halott, aki sajgó fájdalmat már nem érez, keserű csalódást másnak sosem okoz ha észrevétlen eltűnhetnék közületek, talán az volna a jó, ne lássa senki szégyenletes bukásom, csak én tudjam, hogy a remény hiábavaló