Törölt nick 2007.12.11 0 0 297 Deák László A barátságról egykor mindenre tudtak találó szentenciát boldogabb korok közrendű bölcselői megnézem barátod és megmondom ki vagy okos szó okos közhely ám sejtelmem sincs hogy döntöttek a minden titkok tudói látva a környék mihaszna legvásottabb tanulásban sehogyse haladó vagy épp kimaradt akasztanivaló kölykeiből verődött barátaimat jól tudva csavargunk s a téren ácsorgunk egész nap hogy döntöttek felőlem a bölcsek? nem voltam oly nagyra velük az igaz ha visszagondolok - rémesek lehettünk mindannyian már biztosan nem adok magamnak igazat de akkor? szívem szakad ha nem tarthatok velük pedig a nagyobb disznóságokból rendre kihagytak és mégis! minek magyarázzam magamnak? nem az egyetértés tartott fogva sem a közös titkok hanem - mert rájuk gondolok hálával és meghatottan - valami tárgya-nincs közös bűn és együttes hódolat a nevetségesen semmi a tragikusan múlandó előtt honnan mind előbújtunk merészen felmagasodva hogy túl hamar megmarjon szétszórjon minket az idő