Törölt nick 2007.12.07 0 0 279 Weöres Sándor Rongyszőnyeg /részlet/ *** Lányok, ó ti könnyű-röptű vércsék, mindig készek véletlen kalandra: most, hogy rám-gyűrődik a sötétség, lányok, lányok, mért hagytok magamra? Amíg győztem víg szapora szókkal, dédelgetve csókoltatok engem – dadogót ki dédelgetne csókkal, mikor a pokolba kell lemennem? Házamat a föld ingása rázta, mézet s téglaport kever a kamra, rom közt cserepekre ki halászna? lányok, lányok, mért hagytok magamra? Mint ruha, mit kutyák összetéptek, kilódul a szemétdombra, bűzbe – szemétdombon ráz a szél felétek, nincs tűtök, mi újból egybefűzne. Kinek testtel kell a sírba menni, koszorú jut néki s gyertya hamva. Kinek lelke vész el: senki-semmi. Lányok, lányok, mért hagytok magamra?