Törölt nick
2007.12.01
|
|
0 0
247
|
Babits Mihály
A lirikus epilógja
Csak én birok versemnek hőse lenni, első s utolsó mindenik dalomban: a mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamnál nem jutottam.
S már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi, de hogyha van is, Isten tudja hogy' van? Vak dióként dióban zárva lenni S törésre várni beh megundorodtam.
Büvös körömből nincsen mód kitörnöm, Csak nyílam szökhet rajta át: a vágy - de jól tudom, vágyam sejtése csalfa.
Én maradok: magam számára börtön, mert én vagyok az alany és a tárgy, jaj én vagyok az ómega s az alfa.
|
|