Törölt nick 2007.11.17 0 0 223 Halina Poswiatowska Disszonancia Olyan kicsi ez a világ az egész csak kétemeletes fenn állsz te nehezen lélegzel melletted áll a sötét örökkévalóság keservesen mászom a lépcsőket hosszú ingben megtörlöm szájam meleg nedves kezemmel elrejtem ajkam mögöttem lépked az öröklét mindketten megállunk ajtód előtt homlokomat a némaságnak támasztom mint egy húrokon feszülő kiáltást mohón veszünk lélegzetet és számolunk: egy-kettő-három csak kétemeletes a világ csak két parányi csillag kering benne . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . miért olyan nehéz meghalni? * mindig amikor élni akarok amikor az élet elmenne tőlem hozzásimulok - életem maradj még meleg keze még a kezemben ajkam a fülénél úgy suttogok ó élet - mintha kedvesem lenne az élet aki el akar hagyni - nyakába csimpaszkodva kiáltom jaj meghalok ha elmész