Törölt nick Creative Commons License 2007.11.09 0 0 199
Héra Zoltán

Helyzet

Tíz vasat tartottam tűzben. Az egyik még ott van.
Félek kihúzni, gyanítom, tönkreégett.

Volt három maszkom. Amikor az elsőt
eldobtam, tudtam, hogy baj lesz.
Most már csak egy álcám van,
vagy talán egy sincs.

A nagy pimasz igazi álarcát megmutatta.
Mi lesz, ha rájön: amivel szemben áll,
az már az én egyetlen - igazi - arcom ?

*

Tóparton írom ezt.
Vedlenek körben a rákok.
Csakhogy nem mind egyszerre.
Amelyik vértes még, előnyhöz jut,
és ni, máris: pucérat csemegézik.
Áldott világrend, sorsszerű sorrendiség

A toll, amellyel írok itt, barnásfekete.
Nikkelje baljósan csillan,
a hegye meg bandzsít.
„Nem léphetsz be kétszer ugyanabba a
tóba":
ezt írja
folyó helyett.

*

Csaták itt sehol,
honnan hát akkor ez a sok
sebesült szanitéc?

Jól táplált év ez,
szőlő és kenyér soha sem fogyott ennyi,
és mégis a hektikások:
Beteg cimborák, kényesek, kiéhezettek,
mit ennétek?

A vonatok pontosan járnak,
és mégis a csacska dallam a délben:
„Száguldó helyem, merre futsz nélkülem,
és hová siklasz ki?
Elillant vonatom, hol vesztegelsz?"