Törölt nick Creative Commons License 2007.11.09 0 0 194
Csoóri Sándor

Aranyvasárnap

     Aranyvasárnap… Mit vegyek neked?
Nyitva az ég, nyitva a boltok.
     Egy kis életet kellene még, ha lehetne,
       tűlevél-szagút, hiszen karácsony közeledik
s néhány napos napot az esztendőből
     és engesztelhetetlen, nagy téli esőt,
       amely veled együtt a földbe mosna.
Amíg te éltél s a gesztenyelombokat
     itt bókoltattad a fejem körül,
       nem is volt halál –
S ó, az a szörnyű helycsere mit tett velem!
Te sehol, a halál pedig a zöld befőttes üvegek
     homályos domborulatán is körbesétál,
       előmászik a könyveimből,
         mint kenyeresruhából éhes hangya,
     jön a sötétség vele,
     a düh, a szégyen,
     jön a tolongó semmi a lépcsőházból,
     hálóinged helyett a szemfedőd –
Úristen, most tudom csak, hogy mindenki őrült,
      akit a halál megérint
és szájába kihűlt hajszálat kever –
Te is csak beszéltetsz engem
     végig a Mártírok útján magamban,
     csöpög fejemre a háztetőkről a lúgos hólé,
     csöppre csöpp, mint az elítéltre.