Nekem ez nem gond, mert én nem nyitok ajtót. Mindezt valóvan stockholmi éveimben tanultam. Ott mindenki a telefonhoz tartotta magát. Igaz a hatvanas években már a kis szigetecskéken is volt mindenütt telefon. Szvsz ha valaki egy néhányszor megjárja, hogy odamegy és csukott ajtó fogadja, az legközelebb már nem kockáztatja a hiába járást. A frász jönne rám, ha csak úgy becsöngetgetnének hozzám az emberek. A svéd elszórt településekre meg pláne jellemző kell hogy legyen a bejelentkezés, hiszen senki nem kockáztatja a minimum 2-300 kilométeres utat potyára. Tehát ésszerű előzetesen egyeztetni. Egyébként hol élsz???