Kedves Mindenki!

Örülök, hogy rátaláltam a fórumra, álmomban sem jutott volna eszembe, hogy más is emlékszik még ezen filmekre, sőt, vadászik rájuk. Magamról annyit, hogy én is a 80-as években voltam gyerek és még emlékszem a filmekre, ha csak homályosan is. Az Örvény c.film gyerekkorom nagy parája volt és mondhatom, azóta sem láttam annyira jó sorozatot, mint az! (talán a Twin Peaks versenyezhet vele)
Emlékszem, hogy 6 részes volt és mindig akkor lett vége, amikor valami izgalmas és rejtélyes dolog történt. Másnap a suliban mindig kiveséztük, hogy mi lehetett az…
Nos, a film Norvégiában játszódott egy nagyon szép szigeten, ahol állt egy bazi nagy ház. Mindig motorcsónakkal mentek oda át. A ház lakatlan volt ugyan, de mégis volt ott valami/valaki, aki felborzolta a család és a tv nézők idegeit is. Éjszaka villany világított, lemezjátszó szólt, amikor beléptek a házba stb...Aztán emlékszem még egy babákkal berendezett szobára is. A babák szeméből könny folyt és úgy rémlik, talán egy esetben vér is. Tiszta para volt, azóta sem játszottam babákkal. Aztán rémlik egy fehér ruhás nő, aki az erkélyen állt, meg a függöny mögül leselkedett, amikor elhagyták a házat. Meg aztán volt ott valami titkos szoba is egy rejtekajtó mögött…bár az lehet, hogy egy másik filmben volt?
És a Ráckevei Anna szinkronhangja is nagyszerű választás volt.
A vége meg az lett, hogy Szentiván éjjelén porig égett a ház és a babák feje elolvadt. Volt egy nő, aki mindig ilyesmit motyogott, hogy "ideje meggyújtani a tüzet" vagy ehhez hasonló dolgot, asszem ő gyújtotta fel az egész kecót és totál diló volt.
Nagyon szívesen megnézném újra a filmet, de hiába írtam az Mtv-nek, nem reagáltak semmit. Talán egyszer DVD-n beszerezhető lesz Magyarországon is.
A másik csúcsszuper sorozat a Messziről jött ember volt. Francia film volt és egy erdőben játszódott, valami kastélyszerű épületben. André és Fanny házaspárok voltak, de a pasasnak volt egy bátyja, Jacques, aki szerelmes volt a nőbe, ezért a tesóját leütötte egy villáskulccsal a sötét erdőben. Asszem pont egy defektes gumiabroncs cseréje közben. Csakhogy az ipse nem halt meg, mint hitte, hanem elvánszorgott egy köeli házba, ahol befogadták és ápolták, aztán lánccal a kezében visszajárt "kísérteni" a kastély pincéjében. Fúúú, a hide még most is ráz rendesen. Jó film volt, ezt is szívesen megnézném.
Ezeknek a filmeknek volt egy egészen különleges, egyedi atmoszférája, ami a mai filmekből kihalt, nem gondoljátok?
Az Aphrodité örökségéből annyi maradt meg, hogy Görögországban játszódott, vagy valamely görög szigeten és volt benne egy gyönyörű, szőke, hosszúhajú nő. Volt ott egy pasas, aki valami után nyomozott asszem és ez a nő, meg még két ipse segített neki a nyomozásban és ókori görög istenek neveit viselték. A legbrutálabb ami az agyamba vésődött, hogy a film végén egy ember bele akartak élve betonozni egy építkezés alapjába. Akkoriban sokkolólag hatott rám a dolog, de hát lehettem vagy 6-7 éves.
Az Időlabirintusról annyi rémlik, hogy három gyerek kint játszott az erdőben, kitört egy baromi nagy vihar és bementek az eső elől egy barlangba. A barlangban meg eltévedtek, mert az egész egy labirintus volt. Aztán emlékszem erre a Rothgo nevű kopasz pacákra is, a gyerekek megfogták egymás kezét és mint egy szeánszon, ismételgették a nevét és a végén megjelent Rothgo. Ezt onnan tudom, hogy anno mi is megpróbáltuk megidézni a többi gyerekkel.
Egyébként ettől a sorozattól is paráztam. Hogy mertem megnézni akkoriban, ma sem értem?
A Halál Archivumában a kopasz, dagadt pacáktól, aki nyitogatta a csapóajtót, majdnem befostam és a végén igen megörültem, hogy ő is bezuhant. Valami oldalkocsis motorkerékpárja volt, mindig azon közlekedett.
Jó film volt az Özvegyek is, meg a Láthatatlan ember is. Gőzöm sincsen, hogy ezeket miért nem ismétli a TV? Szerintem magasra ugrana a nézettségi szint…
Valaki emlékszik még a Safari c. csehszlovák ifjúsági sorozatra? És a kis filmek a nagyvilágból c. ismeretterjesztő filmekre? Imádtam őket.
Viszont amitől hideglelést kaptam, az a Delta főcíme volt, amikor az expedítorok mennek a hóviharban és egy csúnya ipse belenéz a kamerába. Hát én attól az embertől úgy féltem, hogyha életben látom, sikítva kiszaladok a világból.
Bocs, hogy kissé hosszúra nyúlt a levél, de az utóbbi időben rámtört a nosztalgiavágy és nincs kivel megosszam, mert senkit sem érdekelnek ezek a régi filmek, vagy egyszerűen csak nem emlékeznek rá. Kösz, hogy meghallgattatok.

Üdv: Farkas Barbi