"személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés", beleértve a képmást, képfelvételt is. Adatkezelésnek tekintendő "az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is" (Avtv. 2. § 9. pont). Az Avtv. 3. § (1) bekezdése szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Tehát mind a fényképfelvétel elkészítéséhez, mind felhasználásához, nyilvánosságra hozásához törvényi felhatalmazás vagy a lefényképezni kívánt személyek hozzájárulása szükséges, kivéve, ha törvény közérdekből elrendeli a nyilvánosságra hozatalt. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. A nyilvánosságra hozatal fogalmát e körben kiterjesztően kell értelmezni (sokszorosítás, forgalmazás, kiállítás, sugárzás, internet, stb.) Az Avtv. szabályai összhangban vannak az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel, melynek 80. §-a kimondja: "A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges." A Legfelsőbb Bíróság egyik határozata szerint a képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor az ábrázolás módja nem egyéni, hanem a felvétel összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. A nyilvánosságra hozatalhoz a felvételen megörökített személy hozzájárulására van viszont szükség, ha megállapítható a felvétel egyedisége, egyéni képmás jellege. Az Alkotmány Bíróság jogértelmezése és az Avtv. szabályai alapján kialakított álláspontom szerint közszereplőnek tekintendő minden olyan személy, aki közhatalmat gyakorol, és aki közpénzek felhasználásáról dönt. Azt, hogy kik tartoznak ebbe a körbe, esetenként kell eldönteni. Fenti jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy amikor a rendőr az utcán intézkedik, feladatát végzi, az nem közszereplés, és nem is közszereplő, ha nincs döntési jogköre a közpénzek felhasználásával vagy a közhatalom gyakorlásával kapcsolatban. Tehát összefoglalva megállapítható, hogy miután nincs olyan törvényi rendelkezés, amely lehetővé tenné a közterületen intézkedő rendőrről képmás készítését, felhasználását, nyilvánosságra hozatalát, stb., ezért minden esetben az érintett hozzájárulását kell kérni. Az Avtv. 2. § 6. pontja szerint a hozzájárulás akkor tekinthető jogszerűnek, ha önkéntes, határozott, megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel az érintett félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő -kezeléséhez.