Igazából nem is tudom mihez hasonlítani.
Az első igazán mélyre ható találkozásom volt a Zenével.
Olyan koncertekre emlékszem, ami után hazafelé még a villamosról is elfelejtettem leszállni. Olyan élmény volt, annyira mélyre ható, magával ragadó, amihez hasonlót sem, soha...
Nagyon érzékeny, szinte törékeny zene, amiben mégis, valami elképesztő erő van. Mélyről jövő, ösztönszerű.
Egyszer a Zeneakadémián, egy koncert végén, az utolsó hang a cimbalomé volt. Megpendült egy húr, és utána néma csönd. Az egészen addig sokszor a zenekarral együtt éneklő, táncoló közönség síri csöndben hallgatta hosszú másodpercekig az elhaló hangot. Senki nem mert még levegőt venni sem. Félelmetes élmény volt...
Ha mást nem, egyszer a "Tánc a hóban" c. számukat hallgasd meg. De szánd rá az időt, ne valami más tevékenység közben. Szerintem magáért beszél. Úgysem tudom itt leírni... :)

Igazából mindenféle mondatokat bénázok ide, mert nem tudom leírni.
De meg kell hallgatni. Számomra a Rege c. lemezzel érték el a csúcsot. Életem legjobb karácsonyi ajándéka volt... :) Úgy ismertem meg őket, hogy megkaptam édesapámtól '98 karácsonyán. Ő a Petőfi Rádióban hallotta munkába menet egy hajnali műsorban. Utána délelőtt jó fél órát telefonálgatott, hogy kiderítse, mi volt az. Aztán megkaptam... :)

A Smaragdváros (2000) zseniális volt, szintúgy platinalemez lett, ami ebben a műfajban (aminek aligha van neve, és hasonló zenét is csak nagyon távolról hasonlót ismerek). Valamilyen európai lemezeladási listán sikerült első 10-be kerülnie, ami nem piskóta egy olyan lemez esetén, ami azért (ugyan egyre kevéséb érezhetően) népzenei gyökerekkel rendelkezik.

Aztán jött a Héjavarázs. Már egyre inkább befutott zenekarként. Zeneileg talán igényesebb, mint az előzők, de az a varázs, az a csoda, ami a zenéjükben volt, mintha egy kicsit átengedte volna a helyét a tiszta, kidolgozott, tökéletesedő zenének, hangzásnak.

És onnantól (számomra) nem tetsző irányba változik. Legutóbb megszűnt a cimbalom, van helyette szintetizátor. Amin akármilyen remekül is játszik valaki, annak cimbalom-hangja ugye nem lesz... meg aztán, lett elektromos hegedű is, szép lassan a bőgőt leváltja a basszusgitár - és mindezt egyszerre. Nem utálok én elvből semmilyen konnektort igénylő hangszert, de a hangsúly tolódik el, és ezt bánom.