már legalább 6éve tudok g-kóromrol. Engem senki nem tájékoztatott mi ez a kór, vagy mit kell vele kezdeni. Az orvosom csupán annyit mondott ne foglalkozzak vele (utólag igaza is volt). Talán azért ilyeszt meg bennünket, mert titokzatos, mert nem tudunk róla semmit, mert neve van. Azóta tudok szinte mindent a kórról, utána néztem lexikonokban, interneten stb.
Az átlagos bilirubin szint 15, nekem volt már hatvan is.
Annyit érdemes tudni róla, hogy amilyen komolytalan, annyira komolyan is kell vennünk bizonyos esetekben. Minden orvosnak tudnia kell róla, nem érdemes titkolni. Gyógyszerek hatására az egekbe is szökhet ez a szint. Ha nem tájékoztatjuk orvosainkat össze is téveszthetik valamivel (hepatitis), az altató orvost is érdekli.
Mit kell tennünk? Hogyan kell élnünk? Mint minden normális embernek. Annyi a különbség, hogy kicsit egészségesebben. Kevesebb alkohol és más olyan szer ami a májat terhelné. Naponta ötszöri étkezés, sokszor kevesett, több tésztát, liszteset.
Ha éhes vagyok és nem jutok időben ételhez, könnyen rosszúl leszek, besárgulok, még ingerlékennyé is vállok, az éhség érzettől.
Olvastam a véleményt a depresszióról. Nem találtam semmit ami írta volna az összefüggést, de az bizonyos, hogy én is hajlamos vagyok rá.
Írják a hasi fájdalmat is. Nálam az is összefügg az étkezéssel.
Általában kórosan vérszegény és vas hiányos is vagyok.
Azt hiszem ennyi. Remélem segítettem valakinek, aki még csak most szembesűlt a kórral és nem tud róla semmit.
A lényeg akkor is csupán ennyi marad: nem kell vele foglalkozni!